Századok – 2002
Tanulmányok - Frank Tibor: Kossuth és Shakespeare: nyelv és politika IV/863
870 FRANK TIBOR szín alatt nem folytattam az olvasást, amíg tökéletesen meg nem értettem, amit olvastam. Ezzel a módszerrel sajátítottam el lassacskán a nyelvet" - mondta Kossuth 1852-ben, amikor a Vihar olvasására emlékezett vissza. Azt is hozzáfűzte, hogy „Az első oldal végigolvasásához két hétre volt szükségem."5 4 Jóval később, 1878-ban úgy emlékezett vissza, hogy egyedül a Macbeth tizenhat kezdősorának elolvasása több hónapját vette igénybe.5 5 Ami a Macbeth-1 illeti, Kossuth ezt a tragédiát valóban mélyrehatóan ismerte, sőt, az első öt jelenetet kitűnően le is fordította (ez a szöveg 1934-ben megjelent).5 6 Ezzel Kossuth megnyitotta a 19. századi magyar Shakespeare-fordítások sorát. Voltak ugyan előfutárai is, hiszen Kazinczy Ferenc már 1790-ben lefordította (németből) a Hamletet, Döbrentei Gábor pedig 1830-ban a Macbeth-1,5 7 de a nagy klasszikus fordítások már Kossuth úttörő kísérlete után születtek: Vörösmarty 1839-ben fordította le a Julius Caesart, 1847-től a Lear királyt-, Petőfi 1848-ban a Coriolanus-1, Arany János pedig 1858 és 1863 között a Szentivánéji álmot,58 Kossuth azért is hagyta abba a Macbeth fordítását, mert értesült Döbrentei munkájáról.5 9 Kossuth Macbeth-je befejezetlenségében is előfutára volt azoknak a klasszikus fordításoknak, amelyek majd egy évszázadon át a magyar Shakespeare-t jelentették.6 0 Vannak ugyan benne avitt szavak, kifejezések és fordulatok, Kossuth fordítása mégis erőteljes, árnyalt és lendületes. Gazdag magyar szókincse nyilván hozzásegítette az eredeti szöveg ízeinek visszaadásához. A helyenként emelkedett, másutt kissé esetlen, bukdácsoló szöveg ma is érthető, sőt élvezhető. Egyes helyeken szép, mély, megindító és okos, látszik rajta, hogy igen sok munkával és nagy szeretettel készült. Kossuth nem volt költő, ő sem tartotta magát annak.61 Macbeth-jében mégis vannak valóban költői részletek, kivált a boszorkányok énekében. Vissza tudta adni a shakespeare-i jelleget és az eredeti sorok erőteljes drámaiságát. Kossuth megértette Shakespeare képrendszerének jelentését és szerepét, és gyakorta meg tudta közelíteni az eredetit azzal a ritka képességével, hogy elvont fogalmakat képekkel tudott érzékeltetni.6 2 Kossuth mind magánlevelezésében, mind újságíróként sűrűn utalt a Macbeth-re, és gyakran idézett is saját fordításából.6 3 Börtönlevelezésében más dara^пж 55 Király, 589-590. 56 H. Kiss Géza, Kossuth Lajos Macbeth fordítása, Budapesti Szemle, 234, (1934), pp. 75-90. Teljes kiadása in Kossuth Lajos Iratai, 593-606. Vo. Kosáry, Kossuth fogsága, I. rész, 242. 57 Maller és Ruttkay, szerk., 58-63, 77-84.; Szenczi Miklós, Szobotka Tibor, Katona Anna, Az angol irodalom története (Budapest: Gondolat, 1972), 139.; Kossuth Lajos Iratai, 593. 58 Bayer; Ruttkay Kálmán, Klasszikus Shakespeare-fordításaink, in: Kéry László, Országh László, Szenczi Miklós, szerk., Shakespeare-tanulmányok (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965), 26-55.; Dávidházi, 104-110. 59 Kossuth Lajos Iratai, 593., 1. jegyzet. Keresztury Dezső: Előszó. In: Arany János drámafordításai, 3. kötet. Shakespeare. Szerk. Ruttkay Kálmán (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1961), VII. 60 A Macbeth történetéről a 19. századi Magyarországon ld. Bayer, I. kötet, 234-272. 61 Kossuth önirónikus megjegyzését saját költői képességeiről ld. Anyjához írott levelében, Buda, 1839. február 24., Kossuth Lajos Iratai, 609. 62 Vo. Hippolyte Taine, Histoire de la littérature anglaise (Paris: Hachette, 1863), II. kötet, 93-102.; Szerb Antal, A világirodalom története (Budapest: Révai, 1941), I. kötet, 346. 63 Kossuth - Anyjához, Buda, 1838. május 5.; Kossuth cikkét a Jelenkorban (1840, No. 64. sz.) Pajkossy Gábor azonosította részben a Macbeth-re tett utalás alapján, ld. a Pesti Hírlapba írott cikkeit, 1841^12, Kossuth Lajos Iratai, 403, 606 (3. jegyzet), 647.
