Századok – 2002

Tanulmányok - Frank Tibor: Kossuth és Shakespeare: nyelv és politika IV/863

Frank Tibor KOSSUTH ÉS SHAKESPEARE: NYELV ÉS POLITIKA Az a mítosz, mely szerint Kossuth a börtönben, Shakespeare műveiből tanulta volna meg az angol nyelvet, részben szándékos propaganda terméke. A Magyarország szabadságáért és függetlenségéért folyó küzdelem folytatásához ugyanis a szabadelvű politika számára igen fontos volt az angol nyelvterületeken élő népek jóakaratának elnyerése. Magyarán: ez a mítosz nagyonis megfelelt a nagy hazafi céljainak. Kossuthnak Shakespeare művei alapján folytatott angol nyelvtanulása eredetileg magánmítoszként alakult ki, de a 19. század folyamán általánossá, és csaknem shakespeare-i irodalmi toposszá vált.1

Kossuthot mint hőst mutatja be, aki a tömlöc magányát olvasással, tanulással enyhítette, és a nagy angol nemzeti költőnek, a szabadságszerető angol (és amerikai) nép dalnokának műveit fordította. Egy kegyes „áttűnési" folyamat révén maga Shakespeare mind Kossuth életrajzában, mind a nemzetközi politika szimbolikájában a szabadság metaforájává vált.2 I. A 18. század végén Magyarországon egyre élénkebben kezdtek érdeklődni Anglia és az angol nyelv iránt. Gróf Széchenyi Ferenc 1787-es naplójában megjegyezte, hogy különösen az 1763-as párizsi békeszerződést követően vált érezhetővé a kontinensen az angol kultúra befolyása. Ez a hatás erős és általános volt, mint írta, „Man fing an sich nach England zu kleiden, lernte seine Muttersprache und ass seine Nationalspeise."3 A napóleoni háborúk idején egyre erőteljesebbé vált az angol életstílus, attitűd, eszmevilág és szokásrend befolyása, különösen azokban az országokban, melyek — mint az Osztrák Birodalom is — a franciák ellen szövetségre léptek Angliával. Nagy-Britannia figyelme is mindinkább Bécs felé fordult, s az utazgató magyar nemesek hamarosan megtanulták becsülni Anglia alkotmányát, kormányzatát, iparát és kereskedelmét. „England ist sicher das in-1 Az irodalmi toposz fogalmáról és természetéről ld. Ernst Robert Curtius, Europäische Literatur und lateinisches Mittelalter (Bern: Francke, 1948, 2. kiadás 1954); Walter Veit, Toposforschung. Ein Forschungsbericht, Deutsche Vierteljahrsschrift fur Literaturwissenschaft und Geistesgeschichte, 37 (1963), 120-163. 2 Több közlemény is felvetette már, hogy Kossuthnak a saját angoltudásának eredetéről közölt, sokszor idézett verziója legenda, ld. Deák Ágnes, Két ismeretlen Kossuth dokumentum, Holmi, 1994, 6. sz., 834.; Pajkossy Gábor, 'cserébe nyertem egész későbbi életemet:' Kossuth és fogsága, in: Orosz István és Pölöskei Ferenc, szerk., Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században Magyarországon. Tanulmányok Szabad György 70. születésnapjára (Budapest: Korona, 1994), 164-165. 3 Szirbik Ferenc, Az angol nyelv terjeszkedése Magyarországon 1914-ig, Debreceni angol dolgozatok, IV (Kecskemét: Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda, 1941), 11.