Századok – 2002

Tanulmányok - Frank Tibor: Kossuth és Shakespeare: nyelv és politika IV/863

864 FRANK TIBOR teressanteste Land der Welt, sowohl was die Nation, die Verfassung und Regierung, die Industrie und den Handel betrifft" - írta az egyik Berzeviczy.4 A magyar nemesség a 18. század végén, az elérhető latin és német kiadású nyelvtankönyvek és szótárak segítségével kezdett angolul tanulni.5

Gróf Festetics György oly fontosnak ítélte az angol nyelv elsajátítását, hogy azt fia tantervébe is bevétette (1799).6

Gróf Teleki [III.] László hasonlóképpen rendelkezett három fia oktatójánál, mondván, hogy az angol nyelv ismerete igen fontos, nem is annyira a beszéd, mint inkább az olvasás végett, hiszen egyre több jelentős könyvet írnak ezen a nyelven.7 Egyik fia, József, a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke lett. Hasonló utasításokat adott báró Wesselényi Miklósné Cserei Ilona fia, Miklós nevelőjének is. Wesselényi Miklós később Kossuth arisztokrata példaképe és mentora lett.8

Az angol tanulás — legalábbis az arisztokrácia köreiben — annyira elterjedt, hogy gróf Dessewffy Aurél megjegyezte: ő a maga részéről ezt csupán üres divatnak tekinti, ami azonban „nem megy túl némi angol társalgáson a lóidomárral és a lovászfiúval, és a legjobb esetben talán egy vagy két divatos angol regény elolvasásán."9 Az 1820-as, 30-as évek köznemesi és főnemesi reformnemzedéke számára Anglia volt a követendő minta.1

0

A húszas években a fiatalok egyre gyakrabban utaztak a szigetországba, tanulták a nyelvet, és elkezdődött az angol irodalom rendszeres magyarra fordítása. A legtehetségesebb irodalmárok munkálkodtak azon, hogy az angol műveket a magyar közönség számára elérhetővé tegyék.11 Az angol nyelv elsajátítása — minthogy azt kiváló szerzők és befolyásos folyóiratok, pl. az Erdélyi Múzeum (Döbrentei Gábor 1817-ben), és a Felsőmagyarországi Minerva is szorgalmazták — az új nemzedék szellemi kalandjává lett. Némely angol látogató szemében ez a buzgalom már-már anglomániának tűnt föl. Egyre több nyelvtanár állt az érdeklődők rendelkezésére.1

2

Vörösmarty Mihály 1820-ban 4 Aladár Berzeviczy, Aus den Lehr- und Wanderjahren eines ungarischen Edelmannes im vorigen Jahrhundert (Leipzig, 1867), 60-61. Idézi Szirbik, i.m., 11.; Vo. H. Balázs Eva, Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus (1763-1795) Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967), 124-126. 5 Solymos Ernő, Angol nyelvtanulás Magyarországon, Studies in English Philology, Vol. II. Anniversary Essays Presented by His Students to Professor Arthur B. Yolland on His Completion of Forty Years of Teaching (Budapest: Department of English, Royal Hungarian Pázmány Péter University of Sciences, 1937), 126-127. 6 Lakatos Vince, Festetics György gróf plánuma fia nevelésére, Magyar Középiskola, III (1910), 225-230., különösen 228. 7 Gróf Teleki László [III.], A nevelésről cca. 1780, A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, Kézirattár, RUI 4r, 133/111, 47. [24.]. Vó. Sándor Imre, Gróf Teleki László Tanácsadása a nevelésről - Adalék a M. T. Akadémia első elnökének életéhez, Protestáns Szemle, XXXIV (1925), 603-608. 8 Sándor Imre, i.m., 606. 9 Gróf Dessewffy Aurél, Összes müvei, szerk. Ferenczy József (Budapest: Méhner Vilmos, 1887), 328. Idézi Kornis Gyula, A magyar művelődés eszményei 1777-1848 (Budapest: Kir. M. Egyetemi Nyomda, 1927), Vol. II. kötet, 446. 10

H. Balázs, i.m., 124-125. 11

Fest Sándor, Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi István fellépéséig. (Budapest: M. Tud. Akadémia, 1917), 51-52. 12

Solymos, Angol nyelvtanulás Magyarországon, i.m., 128. Vo. Fest Sándor, Adalékok az angol nyelv térfoglalásához hazánkban 1848 előtt, Egyetemes Philologiai Közlöny, XLV (1921), pp. 128-129; Kornis, i.m., II. kötet, 443-447. Az 1848 előtti magyarországi angoltanárokról mint pl. J. S. Zerffi és Szabad Imre ld. Frank Tibor, Egy emigráns alakváltásai: Zerffi Gusztáv pályaképe 1820-1892 (Bu-