Századok – 2002

Tanulmányok - Hermann Róbert: Kossuth Lajos fővezérsége IV/823

KOSSUTH LAJOS FŐVEZÉRSÉGE 855 névleges fővezér szemrehányással halmozta el a kormányzót a Perczelnek adott külön felhatalmazás és a hadvezetésbe való beavatkozásai miatt, s ismét benyúj­totta lemondását. Kossuth tagadta, hogy Perczeit „független vezénylővé" nevezte volna ki. Mészáros újabb lemondásának viszont csak örülhetett, mert így egy gonddal kevesebbje maradt. Az előző napon ugyanis levelet kapott Bemtől, amely­ben az altábornagy késznek nyilatkozott a fővezérség elvállalására.147 Igen ám, de ez — Bem távolléte miatt — egyelőre csak elvi lehetőség volt. Azt is tudni lehetett, hogy Görgei nem egyhamar jelenik meg a főhadszíntéren seregével, a fővezérség betöltéséről tehát mindenképpen intézkedni kellett. Ugyanakkor Szegeden Kossuth számára kedvezőtlen események történtek. A közvéleményben egyre erősödtek a Görgeihez fúződő várakozások, s ez Kossuth pozícióját rontotta. Az addig jellegtelen és provinciális „Szegedi Hírlap" július közepétől egymás után közölte Kossuthot és Görgeit összebékíteni próbáló cikkeit, s július 26-i számában kijelentette, „nem szabad, hogy a minisztérium döntsön a haditervek felett, s harcban járatlan emberek jelöljék ki a vezérek útját". A lap végkövetkeztetése az volt, hogy Kossuthnak a politikai, Görgeinek a katonai ü­gyeket kellene vezetnie.148 Rímelt erre Szemere miniszterelnök július 25-én Kos­suthnak és Görgeinek írott két levele is. „Vegyétek a hatalmat ketten kezetekbe; ha úgy tetszik, ő diktátor a katonai, te a polgári életben. Nem kell három kor­mány" - írta Kossuthnak. A kormány lemondását viszont szükségesnek vélte: „Azt mondanám, menjünk mi az ösvényen, ha jobbnak nem látnám a hazára nézve azt mondani, menj te nélkülünk. De Görgeivel, ne ellene". A Görgeinek szóló levél már nem volt ilyen egyértelmű. Közölte a tábornokkal, hogy beadta lemondását, majd neki is előadta a diktatúra szükségességére vonatkozó nézetét. De aztán így folytatta: „Lehet-e megosztani a hatalmat úgy, hogy te a katonaiak­ban, a hadseregnél, ő a polgáriakban intézkedjék, nem tudom elhatározni". Ami az adott pillanatban azt is jelenthette: Ha Görgei veszélyesnek vagy fölöslegesnek tartja Kossuthot, használja fel az alkalmat, s tartóztassa le a táborban.149 Sem Kossuth, sem Görgei válaszát nem ismerjük ezekre a levelekre, noha Kossuth ezekben a napokban viszonylag sűrűn írt Szemerének. Még aggasztóbb lehetett számára Szemere július 27-i beszámolója a képviselőházban a fővezéri kérdés kap­csán lezajlott vitáról. Július 27-én ugyanis Beöthy Ödön a képviselőház zárt ülésében megkérdezte Szemerét, sikerült-e már elsimítani a vezérek és a kormány közötti ellentéteket? Egyben szükségesnek mondta, hogy a fővezérséget egyetlen személy kezébe adják, s Görgei kinevezését javasolta. Irinyi József kikelt a „pendely-kormány" ellen, s úgy vélte, ha Spanyolországban el tudták űzni Krisztina királynőt, Magyarorszá­gon is véget lehet vetni az asszonyi intrikáknak. A célzás Kossuth feleségének és testvéreinek szólt. Csány javasolta, hogy Görgeit az erdélyi kivételével minden hadsereg fővezérévé nevezzék ki, s csupán békekötésre ne legyen joga. Kovács Lajos a képviselőház népfelségi jogaira hivatkozva indítványozta, hogy a Ház maga 147 Mészáros Lázár П. 302. 148 Közli Szeged. 1849. július 11. - augusztus 5. Három hét a szabadságharc történetéből. Szerk. Vass László. Szeged, 1998. 193-195. 149 Szemere Bertalan 173-177.

Next

/
Thumbnails
Contents