Századok – 2002
Tanulmányok - Hermann Róbert: Kossuth Lajos fővezérsége IV/823
856 HERMANN ROBERT kiáltsa ki Görgeit fővezérnek, ha a kormány nem akarja. Batthyány Kázmér megjegyezte: ez egyet jelentene az április 14. óta a képviselőház, a kormány és a kormányzó jogköréről hozott határozatok megsemmisítésével. Őt követte Vukovics Sebő, aki hosszan ecsetelte Görgei hibáit. Sikeres haditerveit Bayernek tulajdonította, s azt állította, hogy Görgeit Buda bevétele óta elhagyta a hadiszerencse. Erre Csány megjegyezte,, hogy a július 2-i csata is győzelem volt, Görgei Vácnál győzött az oroszok ellen is, „s dicsőségesen csatázva jutott Miskolcra". Szemere hosszan elemezte Görgei engedetlenségeit, majd váratlanul kijelentette, „csak egy tulajdonsága van, mi a fővezérségre való alkalmatosságát bizonyítja". „Halljuk" - kiáltották a képviselők. „Ezen tulajdonsága az, hogy engedelmeskedni nem akar - parancsolni szeret" - válaszolta a miniszterelnök. Végül elmondta, Kossuth Görgeihez utazott, hogy megegyezzen vele. Ezt pedig a Ház határozata nem segítené elő. Ezért kéri, ne határozzanak most. A kormány most már ismeri, és tisztelni is fogja a Ház akaratát.15 0 Külön aggasztó lehetett, hogy a Görgei mellett felszólalók között Kossuth hívei és a radikálisok is ott voltak. Az elhangzottakról mind Kossuth, mind Görgei értesült. Kossuthnak július 27-én Szemere írta meg, s figyelmeztette, hogy a közvélemény nagyon Görgei felé fordult. „Látszott a vitából, hogy midőn Görgeit sürgetik, a hadi dolgok ingatag vezérletéről akarnak szólani, mit neked tulajdonítanak" - írta.151 Kossuth indulatosan reagált: „Ha a képviselőház vezéreket akar tenni, azt nálam nélkül kell tennie. Én nem diktatúrát fogok csinálni, hanem iziben rezignálok [lemondok], s aztán...no de ez majd az ő gondjuk lesz... meg a népé".152 Görgeit — Beöthy Ödön beszámolója alapján — Hankovics György őrnagy értesítette.15 3 A tábornok pedig úgy értelmezte ezt a beszámolót, mintha fővezéri kinevezése már csak napok kérdése lenne. Mindenesetre Kossuthnak a fentiek alapján arra kellett jutnia, hogy önnön fővezéri kineveztetéséről szőtt terveket aligha valósíthatja meg. Egyetlen reménye maradt: a seregével Szeged felé közeledő Perczel Mór. Perczel, miután nem éppen behízelgő magatartásával sikerült megszabadulnia Mészárostól és Dembinskitől, július 23-án reggel 4 órakor megindult Nagykőrösre. Július 25-én már Kecskeméten volt, s mivel arról értesült, hogy Baja előtt es. kir. csapatok mutatkoznak, 26-án Kiskunfélegyházára vonult. Innen azt jelentette Kossuthnak, hogy a vele szemben álló jelentős ellenséges erő elől sietni fog „Szeged sáncai közt állomást foglalni".154 Nem tudni, hogy Perczel értesült-e a Szegeden történtekről; mindenesetre, ha a képviselőkhöz és Görgeihez eljutott a július 24-i minisztertanácson történtek híre, nehezen feltételezhető, hogy a remek parlamenti kapcsolatokkal rendelkező 150 A fővezéri vitára ld. Hunfalvy Pál 310-313.; Vukovics Sebő 167-168.; Mészáros Lázár П. 335-336.; Horváth Mihály III. 326-330. és Hankovics György 1849. aug. l-jén Görgeihez írott levele, közli Y Waldapfel Eszter IV 270-271. - A tudósítások többségét téves, július 25-i datálással közli Beér-Csizmadia 550-552. 151 KLÖM XV 784. és Szemere Bertalan 298. 152 KLÖM XV 785. Ld. még Csengery Antal: Szemere Bertalan. (In:) uő.: Történeti tanulmányok és jellemrajzok. Csengeiy Antal összegyűjtött munkái. 2., bővített kiadás. Bp., 1884. II. к. 282. 153 Hankovics 1849. aug. l-jén írott levelét közli V Waldapfel Eszter IV 270-271. 154 MOL OHB 1849: 9701. Egy ugyanezen a napon Aulichhoz intézett levelét közli Bőhm-Farkas-Csikány 196.
