Századok – 2002
Tanulmányok - Hermann Róbert: Kossuth Lajos fővezérsége IV/823
KOSSUTH LAJOS FŐVEZÉRSÉGE 837 a fővezérletet; ahogy ezt feleségéhez írott március 29-i levele is egyértelművé teszi: „a derék Klapkával tétetem a gyönyörű diszpozíciókat (Kiemelés tőlem - H. R.)".59 Az ötlettel azonban csak március 30-án Egerben állt elő nyíltan. A hadtestparancsnokok jelenlétében megkérdezte Klapkától, „gondolja-e, hogy a csatatéren, hol tanácskozásra nincs idő, adhatják elő magokat oly katonai rutint (mondom: rutint) feltételező rögtönös rendelkezések szükségei, melyek lehetetlenné teszik, hogy avatatlanságom mellett magam vihessem a fővezérletet?" Klapka igennel felelt, s Kossuth számára ezzel egyértelművé vált: ki kell neveznie az újabb fővezért.60 Klapkának magának is kellemetlen volt a fővezér nélküli vezérkari főnökség, mert „az öregebb vezérek nem szívesen vették a parancsot az ő neve alatt".61 Kossuthnak tehát rá kellett jönnie arra: a fővezérlet ellátásához olyan katonai helyzetfelismerő képesség is kívántatik, amilyennel ő maga nem rendelkezik. Klapka már Vetter megbetegedése napján úgy vélte, hogy ha Vetter állapota március 30-ig nem javul, „természetesen Görgei veszi át a főparancsnokságot."62 Damjanich János és az időközben Répásy Mihályt felváltó Aulich Lajos is Görgei fővezéri kinevezését támogatták. Kossuth tehát március 30-án rövid, négyszemközti értekezés után Vetter betegségének időtartamára — ideiglenesen — Görgeit bízta meg a fővezérséggel.63 Leiningen-Westerburg Károly szemtanúi beszámolója szerint Kossuth a vacsoránál „szótlan és lehangolt volt, nem szívesen tette meg ezt a lépést, de nem volt más választása".6 4 Úgy tűnik azonban, hogy reménykedett Vetter gyors felgyógyulásában. Ezt erősíthette meg benne Vetter másnap, március 31-én Klapkához írott levele, amelyben a fővezér kifejtette elképzeléseit a követendő haditervről azzal a kéréssel, hogy ezeket közölje Kossuthtal is.65 S ez a remény lehet a magyarázata annak is, hogy Görgei ideiglenes fővezéri kinevezését sem március 31-én, április l-jén és 2-án az OHB-hoz intézett jelentéseiben, sem Bemhez, sem pedig feleségéhez írott leveleiben nem tudatta. Először csak április 3-án, a hatvani ütközet utáni napon írt az OHB-nak arról, hogy Görgei „mint legidősb tábornok, a többi hadtestvezérekkel a legörvendetesb egyetértésben viszi az összes sereg fővezérletét", s feleségének is csak ezen a napon számolt be arról, hogy Görgei egészen más ember, mint ahogy Teréz asszony gondolta.66 59 KLÖM XIV 764., 765.; Vukovics Sebő 36. 60 KLI I. 104. (1859. jan. 18.) - Érdekes módon, Klapka emlékiratainak egyik változata sem utal Kossuth e szándékára. Az ügyre ld. még Lengyel Tamás 78-79. 61 Vukovics Sebő 36-37. 62 Klapka György, 1986. 117. (márc. 28.) Fogalmazványa: MOL R 295. Klapka György iratai. 1. csomó, 3. tétel. d. sz. Klapka közlése szerint a levél Görgeinek szólt, a fogalmazvány szövege azonban más címzettre utal. Az azonban bizonyos, hogy Klapka ugyanezen a napon hasonló értelemben írt Görgeinek is. MOL Görgey-lt. b/31. fasc. Az 1848/9. magyar feldunai, utóbb VH-ik hadtest (Móga, Görgei Artúr, Gáspár, Pöltenberg tábornokok) eredeti igtatókönyve [sic!] No. 712. 63 A márc. 30-i dátumot egyértelművé teszi a feldunai hadsereg hadműveleti naplója. HL 1848-49. 37/37a. Ezt a dátumot írja Leiningen-Westerburg Károly I. 130. Görgey Artúr I. 441^142. március 31-ét ír. 64 Leiningen-Westerburg Károly 130. 65 Vetter március 31-én Klapkához intézett levelét ld. Österreichische Nationalbibliothek Handschriften Sammlung. Series Nova 358. 179-180. f. Ezen a napon még egy levelet írt Klapkának, szolgálati kérdésekről. HL 1848-49. 19/334. 66 Az ápr. 3-i jelentést és levelet közli KLÖM XIV 800., 808. A fővezérlet átadására ld. még Vukovics Sebő 37-38.; Georg Klapka, 1851. I. 302.; Klapka György, 1986. 118.
