Századok – 2002
Tanulmányok - Erdődy Gábor: Vezető liberális belga hírlapok a magyarországi eseményekről 1848-ban IV/789
KORABELI BELGA HÍRLAPOK A MAGYAR 48-RÓL 805 tagjai kalapjukra vörös tollat tűztek, amit Ausztriától való elszakadási szándékuk leplezetlen megnyilvánulásának minősít: „Talán az elkövetkező napokban bevezetik már Magyarországon a diktatúrát, hacsak nem rögtön a köztársaságot"-legalábbis jóslata szerint.6 7 Az aggodalmak „megalapozottságának" bizonyítékaként a brüsszeli lap szeptember 18-án tájékoztat a magyar országgyűlés egyik, magát permanensnek és szuverénnek nyilvánító határozatáról, amelyben egyértelművé tette, hogy uralkodói szentesítés nélkül is kész törvényeket és rendeleteket hozni a haza védelmére. Kiemeli ugyanakkor, hogy a rendkívüli fejlemények ellenére Pest nyugodt és a legkisebb rendellenesség sem tapasztalható a városban.6 8 A stabilitás megőrzésének annál is nagyobb jelentőséget tulajdonít, mivel a román kérdést először exponáló, szeptember 21-én publikált írása arról számolt be, hogy a magyar kormány rendeleteinek végrehajtása immár Erdélyben is komoly akadályokba ütközik.6 9 Az erőviszonyok alakulását elemző Le Précurseur szeptember elején szintűgy beszámolt Batthyány és Deák bécsi próbálkozásairól. Jelezte, hogy a magyar béketörekvésekkel egy időben Jellacic azzal fenyegette meg a pesti kormányt, hogy amennyiben nem hajlandó anyagi támogatást nyújtani számára, kénytelen lesz az országot hadseregének kiszolgáltatni. A kommentár egyértelműen a baloldal és a német elem bécsi térvesztését regisztrálja, és elemzései alapján egyenesen a magyar ügy bukásával számol, „kedvezőtlen fordulat"-ként minősítve azt. Hangsúlyozza, hogy kompromisszumteremtő kísérleteik végső összeomlása esetén a magyarok nagy nemzeti összejövetelt terveznek a Rákos mezejére.70 Az antwerpeni liberális hírlap a későbbiekben ismerteti Kossuth szeptember 2-i beszédét. Emlékeztetve Batthyányék kompromisszumkereső próbálkozásainak sikertelenségére, kiemeli Szalay László hivatalos frankfurti elismerésének tényét és a magyar függetlenség angol, illetve francia elismeréséhez fűzött reményeket.71 Az összeállított hírcsokor alapján az antwerpeni olvasó számára egyértelművé válhatott, hogy a Jellacic által megfenyegetett magyar politikusok a béke megmentésére törekedtek, de a pozíciójában megerősödött Habsburg udvarban nem találtak meghallgatásra. A lap az ellenforradalmi offenzíva összefüggésrendszerébe állítva számolt be a pesti önvédelmi készülődésekről, valamint a magyar kormány önálló külpolitikai lépéseiről. Összegző értékelésre azonban nem vállalkozott, a következtetések levonását liberális közvéleményére bízta, és az ehhez szükséges információkat is megadta. Szeptember 13-i közleményében viszont pontosan jelezte, hogy a magyarok — Kossuth kezdeményezésére — a Habsburgok árulására reagálva a magyar nép hűségét hangsúlyozó nyilatkozatban fordultak a külföldi hatalmakhoz, félreérthetetlenül kimondva, hogy a kialakult helyzetben a fenyegetett felet — amelytől hadügyei önállóságának feladását követelték — rákényszeríttették az ellenállás megszervezésére.7 2 67 „Autriche" JCh 1848. szept. 17. No. 114. 3. 68 „Hongrie" LOB 1848. szept. 18. No. 261. 4. 69 „Hongrie" LOB 1848. szept. 21. No. 264. 3. 70 „Allemagne" (a Gazetta de Cologne alapján) LP 1848. szept. 6. No. 250. 1. 71 „Allemagne - Hongrie" (a Gaz. De Breslau alapján) LP 1848. szept. 11. No. 255. 2. 72 „Allemagne - Hongrie" LP 1848. szept. 13. No. 257. 1.
