Századok – 2002
Tanulmányok - Erdődy Gábor: Vezető liberális belga hírlapok a magyarországi eseményekről 1848-ban IV/789
806 ERDŐDY GÁBOR 4. A konfliktus kiteljesedéséről, a bécsi forradalom következményeiről, és az ellenforradalom támadásáról (október) Október elejétől a vizsgált lapok folyamatosan nyomon követték a konfliktus kiteljesedését. A L' Observateur drámai képet festve tájékoztatott arról, hogy Jellacic Székesfehérvár előtt áll, a nádor lemondott, a magyar országgyűlést az uralkodó elnapolta, majd a nemzethez intézett manifesztumában Ferdinánd a fenyegető polgárháború és anarchia megelőzésére, valamint a birodalmi egység helyreállítására hivatkozva kinevezte Lamberg tábornokot valamennyi magyarországi serege főparancsnokának.73 A hírforrások azonban hamarosan a királyi biztos szörnyűséges haláláról értesíthették olvasóikat. A radikalizmustól és az erőszakos megoldásoktól egyébként is minden vonatkozásban következetesen elhatárolódó brüsszeli lap a Journal de Charleroival szinte versengve, az elrettentés alig leplezett szándékával napokon át naturalisztikus pontossággal tárják fel a gyilkosság legapróbb részleteit. A Gazetta de Cologne ellenséges hangnemét automatikusan átvéve Pest-Buda lakosait kannibálokhoz hasonlítják, és az anarchia állítólagos kiteljesedéséről értekezve, az eseményt a terrorizmus irányába tett első, és viszszafordíthatatlan lépésként ábrázolják, megalapozatlanul. Híreiket a horvátok előrenyomulásáról szóló információkkal egészítik ki, majd a Journal de Charleroi az OHB megalakulására utalva jelzi, hogy Kossuth vezetésével hattagú ideiglenes forradalmi kormány jött létre.74 A bécsi forradalom alaposan felrázta a belga liberális közvéleményt. Az eseményekről hírt adva a L' Observateur egyenesen a Habsburg Császárság régi formájának végleges megszűnéséről értekezik, és a magyar önvédelmi háború jellegének későbbi meghatározása szempontjából tudtán kívül rendkívüli horderejű megállapításában úgy véli, hogy Magyarországot a legújabb események következtében a Pragmatica Sanctio alól felszabadult államnak lehet tekinteni. A nagylélegzetű változások dimenzióira célozva utal ugyanakkor egy Itáliában bekövetkezett újabb fordulatra, valamint a szociális kérdés megoldatlanságára is.75 Az alapvetően megváltozott, radikálisan új helyzettel behatóan foglalkozó október 15-i vezércikke szerint a Bécsben történtek egyértelműen a németek hasznát szolgálták, de úgy véli, hogy a német eszme a szlávoktól és a magyaroktól egyaránt idegen. Leplezetlen iróniával elmélkedik továbbá arról, hogy a magyarok a szabadság nagy szavára hivatkoznak és elutasítják az uralkodói elnyomást, alapvető tévedésnek tartaná azonban „tehetetlen forradalmi nekibuzdulásukat a liberális eszme inspirációjának" tekinteni, mivel azok szerinte kizárólag arra törekednek, hogy „biztosítsák hatalmukat a szlávok felett". Utóbbiak engedelmességükkel kiérdemelték a császár jóindulatát - állítja az elemző, aki szerint „Jellacic bán fontos missziója arra irányul, hogy kivonja őket a gőgös magyarok despotizmusa alól."7 6 73 „Autriche" LOB 1848. okt. 1. No. 274. 4., okt. 3. No. 276. 2-3. 74 „Autriche" LOB 1848. okt. 6. No. 279. 3., okt. 8. No. 281. 3., okt. 10. No. 283. 3., vö. „Allemagne" JCh 1848. okt. 18. No. 127. 3., okt. 8. No. 123. 4. 75 „Insurrection a Vienne", ill. „Autriche" LOB 1848. okt. 13. No. 286. 2. 76 „Belgique" LOB 1848. okt. 15. No. 288. 1.
