Századok – 2002
Tanulmányok - Erdődy Gábor: Vezető liberális belga hírlapok a magyarországi eseményekről 1848-ban IV/789
804 ERDŐDY GÁBOR hogy a belpolitikai problémái következtében befelé forduló Franciaországra nem számíthatnak hívei, és konkrét példákkal támasztva alá állítását, minden illúziót kerülve szögezi le, hogy az angol külpolitika is csak akkor fog liberális elveket követni, amennyiben azok kereskedelmi érdekeikkel egybeesnek. Annak reményét — Kossuthékhoz hasonlóan — ő sem adja fel azonban, hogy a brit érdekek a liberális elvekkel szükségképpen összetalálkozzanak. A Le Messager augusztus 14-én a pesti parlament augusztus 3-i, németpárti és Ausztria ellenes állásfoglalását ismerteti.62 Az ausztriai helyzet alakulását vizsgálva a későbbiekben arról elmélkedik, hogy számos újság, amely korábban a felvilágosodás alapelveihez, a liberális intézmények fejlődéséhez és a rend megőrzéséhez való ragaszkodásával tüntette ki magát, újabban megrémülve ír Ausztria itáliai katonai sikereiről, az abszolút hatalom visszatérése közvetlen előzményeit láttatva bennük. Az idézett értékelést a cikkíró azonban nem osztja. A jelenség lényegét ugyanis abban véli felfedezni, hogy a roppant kiterjedt osztrák monarchia — akárcsak Németország és Itália — politikai intézményeinek radikális reform- . jába kezdett, ami csak a mú kiteljesítésével fejezhető be és csak akkor lehet eredményes, ha az állam egyetlen pártja sem sajátítja ki magának a megszülető alkotmány előnyeit. Kiemelten hangsúlyozza ugyanakkor, mennyire fontos Európa érdekében is a különböző irányokból érkező veszélyes tendenciákkal szemben a szerinte védőbástya szerepét betöltő Habsburg birodalom hatalmának konzerválása.6 3 Az osztrák belpolitikai fejlődés szempontjából szenzáció számba menő fejle- , ményként arról tájékoztat a L' Obeservateur, hogy Ferdinánd augusztus 23-án bejelentette felépülését és visszavette teljhatalmát István nádortól. Képet ad a bécsi radikális sajtó heves kormányellenes támadásairól, az erőviszonyokban bekövetkezett jelentős változásokat érzékeltetve azonban jelzi, hogy a minisztérium befolyása és tekintélye a burzsoázia körében jelentősen megerősödött.6 4 Az erőviszonyok átrendeződését tükröző fontos fejleményként számol be arról, hogy immár a magyar kormány és a parlament is támogatja 200 millió forint átvállalását az osztrák államadósságból, és úgy értékeli, hogy a jelzett gesztussal, valamint a horvátok és a szerbek számára javasolt megállapodással a magyarok valójában Bécs irányában keresik a béke megőrzésének lehetőségét.6 5 A magyar fél kompromisszumkészségét ecseteli az az ugyancsak szeptember 11-én megjelent írás is, amely a magyar miniszterek bécsi megegyezési kísérletének kudarca következtében rövid időn belül alapvető változás bekövetkezését jósolja a magyar adminisztrációban. A magyar országgyűlési küldöttség missziójának (az uralkodó Pestre csábításának utolsó kísérlete a horvátok és a szerbek megfékezése reményében) meghiúsulása esetén pedig már komolyan számol akár a függetlenség proklamálását is magába foglaló radikalizálódás alternatívájával.66 A parlamenti képviselők útjáról beszámolt a Journal de Charleroi is, kiemelve, hogy a negatív „császári" (!) válasz okozta elégedetlenségük jeleként, a delegáció 62 „Nouvelles d'Allemagne" LM 1848. aug. 3. No. 216. 2., vö. aug. 14. No. 277. 2. 63 „Gand" LM 1848. aug. 27. No. 240. 1. 64 „Autriche - Hongrie" LOB 1848. szept. 2. No. 245. 3. 65 „Hongrie" (a Gaz. D' Augsburg alapján) LOB 1848. szept. 11. No. 254. 3. 66 „Autriche" (a Gazetta de Breslau alapján) LOB 1848. szept. 11. No. 254. 3., vö. „Hongrie" szept. 13. No. 256. 3.
