Századok – 2002
Tanulmányok - Erdődy Gábor: Vezető liberális belga hírlapok a magyarországi eseményekről 1848-ban IV/789
KORABELI BELGA HÍRLAPOK A MAGYAR 48-RÓL 801 ráció megteremtésétől, mint a párizsi februári forradalom egyetemes kiteljesedésétől reméli. Tanulságos, hogy a koncepció az európai demokratikus átalakulás menetében egyáltalán nem számol a német egység létrejöttével és Magyarországnak sem szán semmiféle önálló szerepet a nagy újjászületés folyamatában, hanem mellőzve említését is, feltehetően az érintetlenül hagyott Ausztria integráns részének tekinti azt.5 3 A magyarországi belpolitikai változások vizsgálatához visszatérve a L' Observateur egy Kossuth kilépési szándéka következtében június végén kiéleződő súlyos kormányválságról ad hírt, leszögezve, hogy egy ilyen döntés automatikusan az egész minisztérium bukását maga után vonná, mivel szerinte „Magyarországon Kossuth nélkül ez időben lehetetlen kormányt alakítani."54 A folyamatos tájékoztatás kiterjedt a pénzügyi világ összefüggéseire is. Július 13-án egy különösen figyelemre méltó kitekintés de Sina báró és Kossuth tárgyalásairól számol be, kiemelve, hogy a bécsi bankár az Osztrák Nemzeti Bank nevében 13 millió Forint kölcsön folyósítását ajánlotta felé partnerének, amennyiben a magyar fél kész 1866-ig lemondani javára a magyar kincstár pénzkibocsátási jogáról.5 5 Rámutatott a brüsszeli hírlap ugyanakkor a magyar fejlődés azon sajátos közjogi mozzanatára is, miszerint „István nádort az alkirály hatáskörének integritásával ruházták fel, és a kormány elfogadta, hogy aláírása ideiglenesen érvényesnek ismertetik el a király ellenjegyzése nélkül." Pesti levelezője beszámolt arról, hogy a nádor hivatalosan is az uralkodó teljhatalmú alter egojának minőségében nyitotta meg az új parlamentet, s annak várható működésére előretekintve leszögezte: „Nem kétséges, hogy az országgyűlés a királyi trón és az alkotmányos szabadság érdekében valamennyi határozatot ki fogja dolgozni, melyeket az ország érdeke megkövetel."56 Jóslata megvalósulása jeleként részletesen ismerteti Kossuth július 11-i történelmi jelentőségű beszédét s a 200.000 újonc, valamint a 42 millió Forint megajánlásán túl elsősorban azt tartja fontosnak hangsúlyozni, hogy a Batthyány vezette kabinet ellenében tekintélyes befolyású radikális ellenzék jött létre, mellyel szemben Kossuth azonban képes akaratát érvényesíteni.57 Az első független és felelős magyar minisztérium megalakulásától az első népképviseleti országgyűlés megnyitásáig terjedő időszakban a belga liberális közvéleményt reprezentáló hírlapok tehát folyamatosan nyomon követték a magyarországi változásokat, és behatóan foglalkoztak azok összetett ellentmondásaival. Olvasóik figyelmét korán ráirányították a Habsburg-magyar ellentétekre, és azokat egy érlelődő germán-szláv konfrontáció részeként ábrázolva rámutattak arra is, hogy miközben a konfliktusban Ausztria az ellenforradalmat támogatja, Magyarország elleni mesterkedéseiben a nemzetiségeket használja fel. A magyarországi belpolitikai fejlődést értékelve a pesti radikálisok aktivizálódását nyomatékosan, olykor egyoldalúan emelték ki, és egy Ausztriától teljes elszakadásra tö-53 „Éventualités politiques" JCh 1848. jun. 30. No. 80. 1., „Fédération européenne" júl. 2. No. 81. 1. 54 „Autriche" LOB 1848. júl. 10. No. 191. 2. 55 „Hongrie" LOB 1848. júl. 13. No. 194. 3. 56 „Hongrie" LOB 1848. júl. 15. No. 196. 3. 57 „Hongrie" LOB 1848. júl. 20. No. 201. 3.
