Századok – 2002

Tanulmányok - Erdődy Gábor: Vezető liberális belga hírlapok a magyarországi eseményekről 1848-ban IV/789

794 ERDŐDY GÁBOR kidolgozását a Pesten összehívásra kerülő népképviseleti országgyűlésre kívánja bízni. A változások tartalmát értékelve rámutattak továbbá arra is, hogy a birodalom két részének adminisztrációja teljesen külön lesz választva, s ha nem is fogják deklarálni, azok valójában egymástól függetlenül fognak működni. „Magyarország aligha kívánhatott volna többet" - ragadja meg a Le Messager beszámolója az átalakulás közjogi vonatkozásainak lényegét.16 A magyarországi átalakulás pozitívumainak sorjázásával egy időben a transzformációs folyamat belső ellentmondásaira is rámutattak. A Le Messager már március 25-én jelezte, hogy a két ország közötti vámok eltörlése szükségszerűen jelentős károkat fog okozni a kincstárnak, ami elkerülhetetlenül feszültséget idézhet elő. A L'Observateur Külföldi Újdonságok c. rovatában március 27-én megjelent hír a Pozsonyban kirobbant zsidóüldözésekre, valamint a Pesten és Budán kitört „nagyon veszedelmes természetű" mozgalomra irányítja a figyelmet,17

április 4-én pedig egy bécsi hírlap értékelése jelenik meg kommentár nélkül, mely szerint a Magyarországon felerősödött a republikánus irányzat hatására az országgyűlés legutolsó határozatai felforgatják az ország nemzeti, szociális és gazdasági helyzetét. A békés polgári-alkotmányos átalakulás lényegéből mit sem sejtő tájékoztatás azonban semmiféle utalást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a felettébb sommásan kifogásolt, de részleteiben nem vizsgált reformok éppen a L'Observateur által eszményített értékeket érvényesítik, s az ahhoz szükséges intézményeket vezetik be, nem is kis mértékben éppen a belga alkotmányos rendszer ösztönző példáját követve.18 Az átalakulás további nehézségeit tárta fel a L'Observateur pozsonyi tudósítása, jelezve, hogy István főherceg nádor és Batthyány Lajos olykor visszalépésükkel is zsaroló bátor magatartásukkal tudták csupán Bécsben kikényszeríteni a felteijesztett törvényjavaslatok jóváhagyását. Szükségesnek érzi azt is hozzátenni, miszerint Kossuth egy cseppet sem titkolta: visszautasítás esetén „a trón nagy veszélybe kerülne", 19

a Le Messager április 11-én pedig már egyenesen arról tudósít, hogy a korábbi ígéretét megszegő V Ferdinánddal szemben a felháborodott pesti politikusok Magyarország teljes függetlenségének proklamálására és István nádor királlyá történő kikiáltására készülnek.20

A feszültség fokozódását érzékeltették továbbá azok a „nyugtalanító" és „legvészjóslóbb tervekről" beszámoló hírek is, melyek népgyűléssel egybekötött pesti zavargások ismétlődéséről, a parasztok nemességgel szembeni fellázításáról, illetve a „kendernyakkendőre" történő gyakori hivatkozásról számoltak be, s a pesti radikálisok türelmetlenségét mindenekelőtt a pozsonyi „diéta mértékletességével" magyarázták. Az „ijesztő vérszínű kokárdák" viselői legfőbb követelései közül a magyar katonáknak az örökös tartományokból történő azonnali hazarendelését, valamint az idegen csapatok Magyarországról való azonnali kivonását nevesítették.21 16

uo., vö. „Autriche" LOB 1848. márc. 24. No. 84. 3. 17

„Nouvelles de 1' étranger" LOB 1848. márc. 27. No. 87. 3. 18

„Autriche" LOB 1848. ápr. 4. No. 95. 3. 19 „Nouvelles diverses de Г étranger" LOB 1848. márc. 29. No. 89. 3., vö. „Nouvelles d' Autriche" ápr. 5. No. 96. 3. 20 „Nouvelles d'Allemagne" LM 1848. ápr. 11. No. 102. 2. 21

„Autriche" LOB 1848. ápr. 7. No. 98. 3., vö. „Autriche" (a Gazetta de Breslau alapján) ápr. 14. No. 105. 3. о