Századok – 2002

Tanulmányok - Erdődy Gábor: Vezető liberális belga hírlapok a magyarországi eseményekről 1848-ban IV/789

790 ERDŐDY GÁBOR A L'Observateur Belge (Journal politique, administratif et littéraire - 1848-69) a kormány félhivatalos lapjaként a klasszikus belga mérsékelt liberalizmus, az un. „kormányzati liberalizmus" értékeit képviselte és terjesztette. 1815-ben létrehozott elődje a korabeli liberális ellenzék szócsöveként működött, majd 1835-ben megújulva érvelt a hivatalos politika mellett. Állásfoglalásait erőteljes és offenzív belga identitástudat hatotta át, s a liberális reformok továbbfejlesztése (de nem demokratikus meghaladása) melletti kiállás jellemezte. Eltökélten képviselte a katolikusokkal közös kormányzás (unionizmus), a keresztény-liberális szintézis működtetésének gondolatát (vö. a magyarországi érdekegyesítéssel!) és politikai filozófiáját a rend-szabadság-civilizáció hármas követelményére fektette. A munkások sorsán őszintén javítani kívánt, a demokratikus szociális reformok bevezetésének gondolatától azonban határozottan elzárkózott. A Le Messager de Gand et des Pays-Bas című politikai napilap (1831-1856) a belga liberális közvélemény formálódását erőteljesen befolyásoló, s egyben annak markáns vonulatát képező Gand központú kelet-flandriai liberális társadalmi-politikai és értelmiségi körök orgánuma volt. A katolikusokkal és a radikális republikánusokkal szemben egyaránt elhatárolódó koncepciójának sajátos tartalmat kölcsönzött különleges szociális érzékenysége, amely a súlyos flandriai gazdasági és társadalmi problémák megítélése és kezelése kapcsán a kormánnyal szemben olykor kritikus álláspont megfogalmazásához is vezetett. A hagyományos flandriai ipar válság kezelésének kérdését sokban tradicionális-romantikus gondolatok hatása alatt közelítette meg, ami olykor a régi és immár helyreállíthatatlan formák iránti utópiák, a modernizáció által megkövetelt és újabb áldozatokat követelő intézkedésekkel szembeni elutasító álláspont szenvedélyes kinyilvánításában mutatkozott meg. Politikai helyzetértékeléseit a belga liberális kormányzás stabil alapját képező unionizmussal szembeni erős bizalmatlansága mindvégig jellemezte. A Le Précurseur (Journal politique, commercial, Maritime et littéraire -1835-1914), az antwerpeni liberális körök lapja szemléletét a város világkereskedelmi és -kikötői stratégiai pozíciója, s az ebből sokban következő polgári-kereskedői mentalitás érezhetően meghatározta. Nagyobb nyitottsággal, illetve világnézeti toleranciával közelítettek Európához, távolabbról és nagyobb rálátással (de egyben az időnkénti felületesség fokozottabb veszélyével) Közép-Európához, más súlypontok alakították nemzetközi látókörüket. Lényegesen nagyobb figyelmet fordítottak például Dániára, mint Magyarországra, melyről ritkábban tudósítottak fő helyen, az első oldalakon. A Journal de Charleroi (1848. máj. 3-1967) a francia orientáció képviselőjeként kevésbé demonstrálta a belga tradicionalizmus és identitás, illetve a katolikusokkal való stratégiai együttműködés melletti elkötelezettségét. Klasszikus vallon liberális felfogását ugyanakkor fokozottabb szociális érzékenység színesítette, amely a munkások megsegítése érdekében jelentősebb állami/kormányzati aktivitást szorgalmazott, „a mindenki által és mindenkiért kormányzás" nevében. 1. A forradalmi áttörés előtörténetéről (január-április 11.) A magyarországi belpolitikai fejleményekről a L'Observateur Belge január 7-től folyamatosan közöl híreket. A rendi országgyűlés működésével kapcsolatos