Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
774 URBÁN ALADÁR válaszolt. A horvátokat követő magyar sereg tegnap 5-6 óra távolságban volt Jellacictól, aki tegnap Győrben „megállapodni szándékozott". Nem lehet tudni, hogy csak kifáradt seregét kívánja pihentetni, vagy el akarja fogadni a csatát. Seregének egy részét elhagyta Roth tábornok alatt, aki ellen a magyar sereg két részét indították, de hogy mi történt arról még nincsenek hírek. Ezt követően Pázmándy ismertette azokat a rendeleteket, amelyeket az előző nap óta a bizottmány szükségesnek tartott. Első helyen arról beszélt, hogy a táborban a honvédek, „kik magyar zászló alatt küzdenek, nagyobb fizetést húznak", mint a sorezredek katonái. Ezért sokan a „rendes katonaság közül" a honvédekhez álltak, s ezért a sorkatonaság egységei igen meggyengültek. „A választmány úgy vélekedett — folytatta az elnök —, hogy minden katonaságra, melly magyar zászló alatt fog küzdeni, egyenlő fizetést kell határozni". Ezzel elérhető a cél: „a magyar zászló és vezényszavak behozatala".151 A másik döntés, amiről Pázmándy beszámolt, a választmány azon intézkedése volt, hogy a ház nevében Pest és Buda városoknak köszönetet mondjanak azért, hogy „a haza védelmében igen nagy erélyt fejtettek ki". Hozzátette: ezt a nyilatkozatot „a választmány által szerkezetbe foglaltatván el is küldetett a nyomdába".15 2 Pázmándy ezután tájékoztatta a képviselőket Jellacic újabb elfogott, 226 levelet tartalmazó futárpostájáról. Mindet még nem olvasták át, de amint megteszik, azokat kinyomtatják, amelyek „a közre nézve érdekesek". Már most azonban két megállapítást lehet tenni e levelek alapján. Az egyik az, hogy a bekövetkezett támadást nem Horvátország indította, az a „császári ármádia" tisztikarában létező „társulatnak vagy összeesküvésnek" a következménye, amely „Horvátország köpenyegét mintegy magára venni akarván, azért Horvátország részéről tette meg a berohanást". Néhány nap múlva itt lesz az ideje — folytatta az elnök —, hogy a ház mondja ki, miszerint Horvátország irányában „testvérileg és méltányosan akar eljárni". A másik, ami az elfogott levelekből kiviláglik, hogy Pest-Buda elfoglalása volt a cél, ahová már szeptember 30-án el akartak érkezni, mert nem hitték, hogy a cs.k. csapatoknak csak egy része is szembeszállna velük. Az is megfogalmazódik ezekben a levelekben, hogy ha itt végeznek, egyenesen Bécsbe mennek, hogy a lakosokkal megértessék, hogy valójában ki az ő uruk. Ezeknek az ismereteknek alapján a bécsieket figyelmeztetni kell, hogy tudják magukat mihez tartani, „mert könnyen megtörténhetik, hogy Jellachichnak nem lesz kedve Bécsig megállni seregeink előtt".15 3 Végezetül — fejezte be tájékoztatóját Pázmándy — újabb levelekből kiviláglott, hogy a horvátországi beütés „összeköttetésben van a rácz lázadással". Ezért szükségesnek tartotta a bizottmány, hogy leküldje a táborba Bernáth József, Haczel és Harzsics képviselőket. Az elmúlt napok rövid üléseihez viszonyítva, most szép számmal hangzottak el kérdések, hozzászólások, interpellációk. Elsőként Kálóczy Lajos Győr megyei 151 Ez a kijelentés szükségesnek tartott, de nem meghozott, hanem csak javasolt intézkedésről szólt. Ez az ülés jegyzökönyvéből egyértelműen kiviláglik. 152 „A nemzet képviselői" címmel kezdődő felhívás okt. 4-iki dátummal jelent meg. Nyomtatványok. (Német változata is van.) 153 pázmándy a bécsiek figyelmeztetéséről már okt. 3-án is beszélt. Lehet, hogy az ott emlegetett proklamáció (ld. a 102. jegyzetet) csak ekkorra készült el, s ekkor adták nyomdába.
