Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY KEZDETI TEVÉKENYSÉGE 743 A horvát sereg közeledése, a nádor szökése, a miniszteri kinevezések késlekedése és általában az udvar és a bécsi kormány nyilvánvaló ellenséges viselkedése ingerültté tette a főváros lakosságát. Szeptember 28-án reggel már plakátokon olvashatták a képviselők határozatát Lamberg joggal fenyegetőnek tűnő küldetéséről, ami tovább növelte az ingerültséget. így a déli órákban a hír, hogy az altábornagy Budára érkezett, s valószínűleg lövetni fogja Pestet, dühös rémületet keltett. Ez magyarázza, hogy amikor a civilbe öltözött királyi biztost, aki Pesten hiába kereste Batthyányt, visszatérőben a hajóhídon egy bérkocsiban felismerték, s feldühödött tömeg kegyetlenül meggyilkolta.4 A történtek idején a ház tanácskozmányt (zárt ülést) tartott, s amikor két órakor sor került a nyilvános ülésre, kaszás emberek rontottak be a hírrel, hogy Lamberget megölték. Pázmándy, a ház elnöke csak nehezen állította helyre a rendet, majd előterjesztette a tanácskozmányban elfogadott határozatot. Eszerint „addig, míg gr. Batthyányi (!) miniszterelnök a fővárostól távol lesz ... az ország kormány nélkül ne legyen, a 6 tagból álló és rég óta kinevezett választmány, melly a honvédelmi választmány neve alatt volt bizva a miniszterelnökkel értekezni azon tárgyakról, mellyek az ország nyomasztó helyzetében szükségesek: ezen választmány jelenlévő tagjait, a ház addig megbízza a rendnek és csendnek fentartására és minden olly intézkedésnek sikeres megtételére, mellyeket jelenleg az ország állapota megkíván". Hivatkozva arra, hogy a tanácskozmányban ezt már elfogadták, az elnök kérte a határozat megerősítését, amit a képviselők egységesen felállással fogadtak el. Pázmándy ezt követően kijelentette, hogy a felszólalók által említett kérdések, ti. a korona meglétének ellenőrzését, mind az ágyúk Budára vitelét erre a bizottmányra kell bízni. Majd hozzátette: „A legelső az, hogy egy hatalom állapítassék meg, melly a városban a nemzet nevében működvén, sikeresen mindent megtegyen."5 Az elnök tehát szükségesnek látta, hogy hivatkozzék arra, miszerint a bizottmány „már rég óta" létezik, s hogy a miniszterelnökkel rendszeresen értekezett. Az előterjesztésből az is kiviláglik, hogy a konferencián megállapodtak abban, hogy a többiek távollétében a bizottmány jelenlévő három tagja is jogosult az intézkedésre, — de ezeket nem nevezte meg. Végül Pázmándy szükségesnek látta arra utalni, hogy a megbízottak feladata a város rendjének fenntartása, ami kétségtelenül a legfontosabb feladat volt, de úgy is tekinthető, hogy a bizottmány jelenlegi felhatalmazását — ellentétben a határozat szövegének kitételével — nem tekintette országos jellegűnek. Nem tudjuk, hogy Kossuth jelen volt-e az országgyűlésnek ezen a két órakor kezdődött, s viszonylag rövid ülésén. Valószínűleg ekkor fogalmazódott az a Batthyányhoz intézett levél, amelyben Kossuth, Nyáry Pál, Patay József és Sembery Imre tájékoztatták a miniszterelnököt Lamberg haláláról. Egyben igen határozottan kérték, hogy térjen vissza és vegye kezébe a kormányt, mert csa ő tarthatja meg a hazát „a legalitás terén".6 Mint az aláírások jelzik, ez a beszámoló a „cson-4 A részletekre ld. Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók, emlékezések, tanúvallomások. Századok 1996/5. 1063-1115. 5 Közlöny 1848. szept. 30/112/573; KLÖM Х1П. 43-44. Ld. még Batthyány iratai 1639-1640. A határozat szövege: Népképviseleti ogy 255. Jelen dolgozat címe az említett határozat szövegén alapul. 6 Batthyány iratai 1640-1641. A Kossuth mellett aláíró három személy nyilván azonos azzal, aki felhatalmazást kapott az országgyűléstől az intézkedésre. (Az aláírók nem mint bizottmányi tagok írtak alá.)
