Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
744 URBÁN ALADÁR ka" bizottmányi ülésen született. Innen kelt egy rendelkezés is, amely — eltérően Pázmándy sugalmazásától — nem a főváros rendjét érintette. Kossuth az itteni megbeszélés alapján Pozsony megye és város „teljhatalmú országos biztosának" nevezte ki Újházi Lászlót, Sáros megye főispánját. Az első általunk ismert bizottmányi ülésről tanúskodik a (másolatban fennmaradt) kinevező okirat gondosan fogalmazott befejezése és aláírása: „A képviselőház által a miniszterelnök távolléti idejére honvédelmi intézkedések tétele végett kiküldött országos bizottmány üléséből Kossuth Lajos elnöklő bizottmányi tag."7 A rendelkezés a stratégiai fontosságú Pozsonyt, illetve a Bécsből érkező katonai szállítmányok esetében a hajóforgalmat az ottani hajóhíd révén ellenőrizni, illetve akadályozni kívánta. A rendelet azonban keresztezte Batthyány két nappal korábbi, Pozsony város polgármesterének adott megbízását,8 ami kezdetben zavarok forrása lett. Egyáltalán nem biztos azonban az, hogy Batthyány rendelkezéséről tudtak az ülés résztvevői, vagyis hogy "felülbírálni" akarták volna Batthyány intézkedését. Ha igen, annak a pozsonyi polgármester iránti kezdeti bizalmatlanság lehetett az oka. Sor került természetesen ezen a délutánon a főváros, pontosabban Buda védelmét szolgáló intézkedésekre is. Kiss Miklósnak, a budai I. nemzetőri zászlóalj őrnagyának szóbeli tájékoztatására, hogy Pesten a laktanyákban több ezer fegyver található, Kossuth intézkedett. Utasította Nádosy Sándor alezredest, a honvédek frissen kinevezett főparancsnokát, hogy adasson Kiss Miklósnak 150 fegyvert.9 Végül az esti órákban a bizottmány tagjai a főváros népéhez intéztek felhívást. Ez a feltehetően csak másnap reggel megjelent hirdetmény a Lamberg-gyilkosságot megelőző és azt követő nyugtalanságot kívánta lecsendesíteni, ezért a lakosságot, de mindenekelőtt a nemzetőrséget a rend megőrzésére utasította. Egyben megnyugtatásul közölte, hogy a Dunán felülről érkezett „rakhajók" üresek voltak, vagyis nem tettek partra a város fölötti térségben idegen katonaságot.1 0 Szeptember 28-án az országgyűlés koradélutáni ülését az elnök azzal zárta be, hogy javasolta: délután 6 órakor gyűljenek össze, s ha a bizottmány tagjainak lesz előterjeszteni valója, akkor ülést tartanak. Erre nem került sor, így a képviselők másnap a szokott időben, 10 órakor gyülekeztek. Háromnegyed óra múlva Pázmándy elnök közölte, hogy a honvédelmi bizottmány délután egy óra előtt „nem jelenhetik meg az ülésen."11 Itt Kossuth a bizottmány tevékenységét illetően kifejtette véleményét „miszerint a kormány minél hamarabb a mindennap előforduló dolgokra nézve a ministerelnök kezében legyen, mert illyen internális kormány nem találkozik kellő energiával a végrehajtásban". Ezt követően előterjesztette az általa fogalmazott nyilatkozatot, amelyben a ház — hogy ne csak a jegyzőkönyvben legyen nyoma — elítélte az előző napi „valóban szerencsétlen 7 KLÖM XIII. 44-45. Kossuth ágyúkról és gondoskodott, ld. uo. 44. 8 A pozsonyi polgármester kinevezésére ld. Batthyány iratai 1615-1616. (A rendelet nem a miniszterelnöki sorozatból kelt.) Az eset részleteire ld. Urbán Aladár: Kossuth első kormánybiztosa: Újházi László. Ezredforduló - századforduló - hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Piliscsaba, 2001. 505-513. 9 OL Újkori gyűjtemény. R 16 Budai nemzetőrség iratai (A továbbiakban: Budai nőrség ir.) 10 KLÖM XIII. 47-48. Aláírása: „A képviselőház honvédelmi bizottmánya nevében Kossuth Lajos, Nyáry Pál, Sembery Imre, Patay József." Ok írták alá a Batthyányhoz intézett levelet is. (Ld. a 6. jegyzetet.) 11 Népképviseleti ogy. 256.
