Századok – 2002

Folyóiratszemle - Uszpenszkij V. Sz.: Pavel Alekszandrovics Sztroganov III/718

718 FOLYÓIRATSZEMLE num/pays (ország) jelentéseit, s az ebből levonható következtetéseket veti össze eddigi eredményeivel. Ezek szerint a patria (haza) olyan fogalom, amely egyrészt egy meghatározott helyet (szülő-, vagy tartózkodási helyet, egy-egy kisebb közösség életterét) jelöli, amelynek egyfelől konkrét területi jellege van (a bölcsőtől a sírig), másfelől meglehetősen képlékeny: határtalan, hiszen egyszerre megannyi 'haza' is létezhet, konkrét határai — szemben az országéval és az államéval — elmosódottak. Másfelől, illeszkedve az általános középkori felfogáshoz, keresztény hazát is jelölhet a patria, amelynek jó példáit a hazai legenda-irodalomban véli megtalálni a szerző. Ezzel szemben a regnum (ország) fogalma konkrét jellegű, határai vannak. Keresztény átformálása itt is megtörténik a szenttéavatások útján (1083, 1192, 1235). Mindemellett — szól az összegzés — a két fogalom, noha párhuzamos fejlődést jár be, nem kapcsolódik össze egymással, mint Nyugat-Európában, különösen a Capeting-kori Franciaországban. A tanulmány roppant tanulságos az európai fejlődési tendenciák feltárásában, sőt az újszerű összehasonlító megközelítés értékes eredményeket hozhat. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy a magyar viszonyok feltárása és bemutatása a teljesség igényével ma még nem lehetséges, hiszen hiányoznak olyan adatbázisok (pl. az elbeszélő források, oklevelek anyaga), amelyek e két kulcsfontosságú fogalom használatához, értelmezéséhez közelebb visznek. Ezek bevonásával a kép tovább árnyalható, ill. ha szükséges, módosítható. Ez utóbbinak az ad különleges jelentőséget, hogy a szerző szervezésében 1997 óta folyik egy olyan műhelymunka a Collegium Budapest égisze alatt, amelynek éppen ezen hiányosságok feltárása és betöltése a feladata. Ennek során nemrég Párizsban sor került egy konferenciára (Colloque franco-hongrois: Espace, frontières et identités de l'Europe, Maison des Sciences de l'homme, 2001. November 22-24.), amelynek keretében épp e magyar sajátosságok tekintetében élénk vita bontakozott ki. Le Moyen Age. Revue d'histoire et de philologie 107 (2001/1) 49-69. K.G. Uszpenszkij, V. Sz. PAVEL ALEKSZANDROVIC S SZTROGANOV A kiemelkedő orosz államférfi, I. Sándor reformkörének tagja és számos hadjárat vezető személyisége Párizsban 1774-ben született. Apja két házassága rosszul sikerült. Neveltetése az 1779-ben Pétervárra érkezett A. G. Romme kezébe került. Az okos, kemény jellemű ifjú tizenöt éves, amikor francia nevelője, svájci szolgája, Fr.-J. Kleman és apja volt jobbágya (a későbbi neves építész és festő), A. Voronyihin kíséretében Svájcba utazik. Itt, ismertetésünk elején jegyeznénk meg, hogy a Voproszi Isztorii 2001/5. számában (173— 175. о.) A. V Csugyinov számos kritikai megjegyzést tett Uszpenszkij fenti tanulmánya forrásbázisával, ténybeli tévedéseivel és az életúttal összefüggő több kérdéssel kapcsolatban. Uszpenszkij elsősorban Nyikolaj Mihajlovics nagyherceg háromkötetes Sztroganovról szóló művére (Szentpétervár, 1903.) alapozza tanulmányát. Csugyinov hiányolja pl. a Romme-raés a korabeli francia-orosz kapcsolatokra vonatkozó francia irodalmat. Az előbbi hiátusból (kiegészítve az orosz archív anyagoknak az írásba való bevonásának hiányával) a Sztroganov-családdal összefüggő tény- és értékelésbeli hibák következnek, így pl. Romme és a fiatal Sztroganov viszonya bonyolultabb volt a tanulmányban leírtaknál. U-gyanígy Uszpenszkij szerint Svájcból rövid időre a három férfiú visszatért Pétervárra, míg Csugyinov bizonyítja, hogy rögtön Párizsba indultak, ahová 1788 legvégén érkeztek meg. A nagy francia forradalom eseményei kétségkívül, de különböző fokban, hatottak mindhármójukra. Romme volt a legaktívabb, aki belépett a jakobinusok klubjába, de Csugyinov rámutat, hogy nem 1790-ben, hanem csak 1793 tavaszán. Sztroganov, álnéven és kevesebb mint egy hétig névlegesen/szimbolikusan volt a klub tagja, nézetei különböztek a jakobinusokétól. Uszpenszkijnek állításait valóban primér forrásokkal lehetett volna alátámasztani, ugyanakkor nézetünk szerint ő inkább a franciaországi forradalmi események hatását igyekezett kiemelni, míg opponense a forráshiányra hivatkozva ezt minimalizálja. Nézetünk szerint az ifjú gróf önkéntelenül is összevetette a franciaországi és az oroszországi állapotokat és a forradalom kapcsán elgondolkodhatott hazája jövőbeli megreformálásán. A francia királyi rendőrség számon tartotta a forradalomhoz kapcsolódó külföldi alattvalókat és híreit közölte pl. az adott esetben a párizsi orosz követséggel, ahonnan ezeket továbbították II. Katalinnak. Amikor a cárnő erről értesült, megparancsolta Sztroganov apjának, hogy haladéktalanul hívja haza fiát. Sztroganov (és Voronyihin) N. N. Novói anyai birtokon öt évig felügyelet alatt élt. Ekkor vette el Szofja Golicinát. Miközben, ha Franciaországra tekintünk, ebben az időben ment végbe az 1794. thermidor 9-i fordulat, ami után Romme-ot kivégezték.