Századok – 2002

Történeti irodalom - Acta Papensia. A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei (Ism.: Hermann István) III/712

712 TÖRTÉNETI IRODALOM szervezet berkeiben. 1945 után, a két világháború hatásainak hatványozódása olyan válságsorozatot indított, amely Angliát az új világhatalmi konstellációban középhatalommá süllyesztette és realitását vesztette bármilyen gyarmatbirodalom fenntartása. A birodalom gyengülésének folyamatát más területeken is nyomon lehet követni és észlelni. Miért, milyen okok és tényezők állnak a háttérben, amelyek e folyamatok kialakulásához vezettek? Nem először és nem is utoljára merülnek fel ezek a kérdések a Nagy-Britannia történelmével foglalkozó szakirodalmakban. E kérdést Egedy Gergely sem kerülheti el Nagy-Britannia történelme című munkájában, aki a 20. századi angol történelem részletes ismertetésével és elemzésével próbál rávilágítani a problémára. A válasz nagyon nehéz, s igen komoly feladatot ró azokra, akik megpróbálnak megfelelően átgondolt, a tudományosság igényével megfogalmazott választ adni. Napjainkig nem született ilyen jellegű, ilyen igényű válasz a kérdésre, ugyanis sokkal komplexebb a probléma annál, hogy egyes szemszögekből vizsgálva le lehessen vonni végleges következtetéseket. E munka sem hozta meg az érdemi áttörést a témában, de véleményem szerint nem is ez a dolga. Ezt a hiányt, feladatot az angolszász történetírásnak kell rendeznie. Az események hátterében zajló folyamatok megértéséhez azonban a tények alapos ismeretére van szükség. S ebben segít Egedy Gergely ezen munkája a magyar olvasók és szakemberek számára, rábízva az egyénre, a megfelelő információk biztos tudatában mindenki maga dönthesse el, hogy a „miértre" hogyan válaszoljon. A mű gondolatmenetében, s ezt szerkezetében is tükrözve két nagyobb egységre oszlik. Az első részben a fentiekben már vázolt 20. század első felének Angliájával - elsősorban annak politikai, gazdasági életével és annak szereplőivel ismerkedhetünk meg, akik nagymértékben hozzájárultak az események alakulásához. A társadalomtörténeti rész jóval kevésbé kerül reflektorfénybe, mint a politika- és gazdaságtörténeti. Ennél kisebb mértéket csak a kultúrtörténeti rész kapott, de ez a szerkezeti felépítés igaz a második nagyobb egységre is. Természetesen nem hiányozhat a 19. század eseményeinek vázlatos visszapillantása sem, csak így lehet képünk az események teljes megértéséhez. A második rész az elsőhöz hasonló alapossággal és hiányosságaival együtt azt a sokkhatást próbálja elemezni és bemutatni, amivel az angol társadalom egésze nem tudott mit kezdeni. A gyarmatbirodalom széthullásának ténye, a folyamat befejeződése a két világháború minden pusztításával egyetemben, olyan gazdasági és társadalmi károkat okozott Nagy-Britanniának, melyet egyik politikai vezetés, kormány sem tudott feloldani, sem a Munkáspárt, sem a konzervatívok. Válságból válságba sodródott az ország. A változás szele a 80-as években vette kezdetét a Theatcher kormány hatalomra kerülésével, a szakszervezetek hatalmának letörése, az óriási munkanélküliség, és a szociális háló megkurtításának árán. Az igazi tartós változás még napjainkban is tart. A birodalom ugyan szétesett, de Nagy-Britannia, mint az Európai Unió egyik vezető hatalma életképes államalakulat maradt. A jegyzetek ebben a munkában ugyanúgy hiányoznak, mint a szerző másik művében az Ausztrália történetében(2000), itt azonban kevésbé éreztem hiányát. A munka végén nagyon részletes, precíz bibliográfia, életrajzi kislexikon, kronológia és térképek segítik az olvasót. Technikai észrevételként megjegyzendő a kiadó dicséretére, hogy nyomdahiba nem rontja a mű értékét és színvonalát. Tóth Gábor ACTA PAPENSIA A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei Első évfolyam (2001) 1-2. szám, föszerk. Hudi József, 126. p. A „Dunántúl Athén"-jának is nevezett Pápa városa ismét egy kiadvánnyal örvendeztette meg szűkebb pátriája múltja iránt érdeklődő polgárait. Ezúttal a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek közleményét vehette kezébe az olvasó. Az elmúlt évtizedben a város szellemi életében méltó helyét elfoglaló Református Kollégium már több kötettel járult hozzá Pápa város történetének megismeréséhez. A korábbi években megindult kezdeményezéseik sorába szervesen illeszkedik az Acta Papensia címet viselő folyóirat megjelentetése. A Pápai Jókai Kör, a Jókai Mór Városi Könyvtár, a Pápai Művelődéstörténeti Társaság s nem utolsósorban a Tudományos Gyűjtemények hosszú idők óta kifejtett tevékenysége készítette elő a város közéletét egy (hely)történeti indíttatású periodika befogadására.