Századok – 2002

Kisebb cikkek - Botlik Richárd: 1526. október 19. (Adalékok Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentéséhez) III/669

674 KISEBB CIKKEK által előadottak II. Lajosra vonatkozó részeit. Az 1526. október 17-én, a tokaji várban tartott részországgyűlésen a — Szapolyai-párti — rendek ugyanezen év november 5-ére hirdettek királyválasztó országgyűlést Székesfehérvárra. A török kitakarodását követő hónapok legjelentősebb politikai eseményén a vártnál is több résztvevő képviseltette magát a rendek részéről. Az 1526 novemberében mégigen szűk elitre támaszkodó Habsburg Ferdinánd tanácsadóinak első ijedtsége azonban csakhamar alábbhagyott, mikor lassacskán fény derült arra, hogy a magyar politikai elit a koronázási ceremónián mutatottaknál jóval megosztottabb, vagy némi vagyoni jellegű szolgáltatás fejében Hungáriáé in oppidum nostrum Thokay convenissent: Exque totius nobilitatis voluntate generalis congregatio regnicolarum nostrorum in civitate nostra Albae Regali in hunc diem tunc futurum décréta esset. Cumque ad condictum diem in civitatem nostram Albam Regale m ventum fuisset, atque ibi со фи s Serenissimi olim Domini domini Ludovici Hungáriáé et Bohemiae etc. Regis predecessoris nostri felicis reminiscensie nuper e lime exicato iam gurgite, in quem incautus praecipitem se dederat, e/fossum inque Ecclesia maiore honestissime depositum iaceret exanime, visum, fuit nobis, ut ante omnia praestantissimi principis funeri insta persolventur. Incubuimus igitur nihilminus humando funeri ipsius Serenissimi Domini Ludovici regis, nam fieri poterat, tabescentia iam pridem membra diutius super terrae fatiem conservari. Pro nostra igitur erga Serenissimam Maiestatem fide et observantia, atque sincere veroque affectu, feria sexta proxima ante festum beati Martini Episcopi et confessoris funus Maiestatis suae ut Regium decuit corpus solennibus ceremoniis decenti funerali pompa in magna hominum frequentia sepulchro maiorum suorum intulimus. Datum in civitate nostra Alberegali praedicta ipso festo beati Martini Episcopi et confessoris Anno Domini Millesimo quingentesimo vigesimo Sexto. Spectabili ei Magnifico Christophoro de Schydloviecz Palatino et Capitaneo Cracoviensi, Regni Poloniae Cancellario sincere nobis dilecto." (A szövegközi kiemelések tőlem — В. R.) Bibi. Cottoniana. Vespasianus. E1.8. Monumenta Hungáriáé Historica Diplomataria (továbbiakban MHHD.) V I. osztály: okmánytárak. Szerk.: Simonyi Ernő. MTA Pest 1859. 8. dok., 87. megosztható. Ebből is következik az a tény hogy a János koronázásán megjelent rendeket nemcsak az aktus, és — a török Porta szemszögéből — a hódítóval packázó, nemzeti érzelmekkel telített hangulat, hanem az egykori uralkodó, az igen fiatalon elhunyt II. Lajos temetése is a koronázó városba vonzotta. Szapolyai János birtokában volt minden lehetséges eszköznek, amely elősegíthette a koronázásához vezető jogi, és egyéb más vonatkozású utat. Nem kívánom részleteiben ismertetni azt a procedúrát, mely Jánost a magyar királyi címhez juttatta — hiszen számos kiváló tanulmány született már e kérdésben —,24 csupán néhány pontot ragadnék ki a János 24

Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után. (Szapolyai János király kormányzása 1526. november - 1527. augusztus). Századok, 111. évf. 1977/4. Barta Gábor. A Sztambulba vezető út (1526-1528). Magvető, Budapest 1983. Bartoniek Emma: A magyar királykoronázások története, é. n. Bárdossy László: Magyar politika a mohácsi vész után. Egyetemi Nyomda, Budapest 1943. Fraknói Vilmos: Magyarország a mohácsi vész előtt - pápai követek jelentése alapján. Szent István Társulat, 1884. Hermann Zsuzsanna: Az 1515. évi Habsburg-Jagelló szerződés. Értekezések a történeti tudományok köréből 21. Akadémia, Budapest 1961. Jászay Pál: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. Pest, 1846. Kemény Zsigmond: A mohácsi veszedelem okairól. Franklin Társulat, Budapest 1907. Kretschmayr Henrik: Adalékok Szapolyai János király történetéhez. Történelmi Tár, 1903. Kubinyi András: A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata. Századok, 128. évf. 1994/2. Kulcsár Péter: A Jagelló-kor. Magyar História sor. Gondolat, Budapest 1981. Nemeskiirty István: i. m Perjés Géza: i. m. és Az országút szélére vetett ország. A magyar állam fennmaradásának kérdése a Mohácstól Buda elestéig tartó időben. Magvető, Budapest 1975. Pettkó Béla: Adalékok János király uralkodásának történetéhez (Kassa levéltárából). Történelmi Tár 1883. R. Várkonyi Ágnes: i. m. és Europica varietas - Hungarica varietas. Akadémia, Budapest 1994. Szabó Dezső: Küzdelmeink a nemzeti királyságért 1505-1526. Franklin, Budapest 1917. Szakoly Ferenc: A mohácsi csata. Akadémia, Budapest 1981. — a teljesség igénye nélkül.