Századok – 2002

Kisebb cikkek - Botlik Richárd: 1526. október 19. (Adalékok Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentéséhez) III/669

KISEBB CIKKEK 675 rendelkezésére álló, koronázásához feltétlenül szükséges összetevőkből. Egyrészt — a királyválasztás, majd koronázás szempontjából — lényeges feltétel, hogy a korábbi király, II. Lajos holttestét az agnoszkáló bizottság — majdani temetés céljából — Székesfehérvárra hozta. II. Lajos — ahogy János írta — körülményekhez képest méltó temetéséről — annak ellenére, hogy a Habsburg Mária által megbízott Czettrich találta meg a holttestet, tehát az ellentábor is igényt formált a végtisztességre — Szapolyai János gondoskodott (ld. 23. jegyzet id. levelét). Mivel a temetés nem fulladt botrányba, minden kétséget kizáróan hitelt lehet adni mind Sárffy Ferenc jelentésének, mind a már idézett Szapolyailevél tartalmának; tehát Szerémi György — II. Lajos halálának kapcsán is — már többször cáfolt műve valótlan a tekintetben, hogy a fiatal uralkodót Szapolyai János testvére, György egy háromélű cseh karddal összeszurkálta volna.25 Másrészt — Perényi Péter mellett — Szapolyai János volt a „koronaőr", vagyis a Szent Korona birtoklása mindennél fontosabb alapot teremtett János számára a Mohács utáni helyzet kétséges kihasználására. Voltaképpen a Szent Korona jogi háttere az a tényező, amely Habsburg Ferdinándot visszatartotta a Jánossal folytatott versenyfutásban. 25

Szerémi György: Epistola de perditione regni Hungarorum. (Levél Magyarország romlásáról). Ford. Erdélyi László. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1979. 133-135. A szerzőre mély benyomást gyakorolhatott egy háromélű cseh kard, mert visszaemlékezésében Hunyadi Mátyás halálát szintén egy ilyen fegyverrel hozta öszzeíuggésbe. Vö. Uo. 47. 26

A Ferdinánd által később is szívesen alkalmazott — igen népszerűtlen — „megosztási stratégiához" ld .-.Erdélyi Gabriella: Vita a helytartóságról. (Néhány szempont I. Ferdinánd és a magyar politikai elit kapcsolatának vizsgálatához.) Századok, 134. évf. 2000/2. Harmadrészt János a személyéhez hű politikai elit, valamint az adott jogi helyzet kontinuitásának kiaknázásával teremtette meg a szilárd, szakértő uralkodó képét magáról. Az első benyomás alapján János példamutató, nemzeti alapon szerveződő, a körülményekhez képest higgadt, de erélyes kormányzata sokakat vonzott még akkor is, ha érezhetően nem volt e tulajdonságok mögött erős hatalmi alap. A láthatóan kapkodó, helyzetéhez képest önkényeskedő, Pozsonyból Márián — mint kormányzón — keresztül üzengető Habsburg Ferdinándról kialakult képhez viszonyítva mindenesetre pozitívabb volt János megítélése.2

6

A létező jánosi demagógia erősségét bizonyítja az is, hogy a II. Lajos saját tulajdonát képező, korszakos jelentőségű erasmusi fejedelemtükröt — melyet maga V Károly, német-római császár küldött személyesen az akkor még kamasz Lajosnak Budára — valaki a mohácsi csatát követően félreérthetetlenül János műveltségének becses bizonyítékaként tüntette fel.27 Sokat lendített továbbá János — koronázásával kapcsolatos — ügyén, hogy megbecsülhetetlen számú és minőségű, de a török által nem háborgatott haderővel rendelkezett.2

8 Szintén nem elhanyagolható tény, hogy Szapolyai János Magyarország leghatalmasabb főura volt, tekintélyes bevétellel, és — apja, Szapolyai István (egykori 27

A szóban forgó mű Desiderius Erasmus Rotterdamus : Institutio Principis Christiani (A keresztény fejedelem neveltetése) c. fejedelemtükre. Ford. Csonka Ferenc, utószót írta Barlay O. Szabolcs. Európa, Budapest 1987. Az érintett könyv előzéklapján jól olvasható bejegyzés: „Sum Johannis Regis Electi Hungáriáé" („Jánosé, Magyarország választott királyáé vagyok"). I. m. 151. Vö. Trencsényi-Waldapfel Imre: E-rasmus és magyar barátai. Officina, Budapest 1941. 267-268. és R. Várkonyi Ágnes: Europica i. m. 11. 28

Barta Gábor szerint Szapolyai János 1526 októberében 6 ezer főnyi sereggel vonult át az északalföldi megyéken. Barta Gábor: A Sztambulba vezető úti. m. 38.