Századok – 2002
Közlemények - Szili Sándor: Szibéria meghódításának koncepciói a kora újkori orosz történetírásban (16. sz. vége – 18. sz. első negyede) III/637
664 SZILI SÁNDOR A „históriás ének" (isztoricseszkaja pesznya) virágkora Oroszországban a 16. sz. közepére - 17. századra tehető. Ez az elbeszélő népköltészeti alkotás a hősi ének (bilina) tág időkeretével és általános formáival szemben konkrét történelmi eseményhez, személyhez, helyszínhez kötődött, cselekménye azonban a fantázia szüleménye volt, egyes részleteiben pedig túllépett a történelmi hitelesség határain. A Jermak-ciklus elsősorban a kozákok lakta periférián, a Don, az Alsó-Volga, a Tyerek, az Urál, és Nyugat-Szibéria vidékein terjedt el, de ismerték Észak- és Közép-Oroszországban, valamint a Volga középső folyásánál fekvő tájakon is.175 A ciklus legnépszerűbb szüzséjében Jermak beszédet mond a kozák tanács előtt. Keresi a kiutat a hatalommal kialakult konfliktushelyzetből. Az egyik változatban azt javasolja, hogy meneküljenek a „szabad földekre" (Tyerek, Kuma), ahol a csapat elrejtőzhet a cári sereg elől. A másikban arra buzdítja társait, hogy engeszteljék ki az uralkodót Szibéria meghódításával. A hadjárat részleteiről azonban semmit sem tudunk meg.17 6 A káni székhely bevételéről mindig csak jövő időben esik szó.17 7 Az egyetlen kivétel a Kirsa Danyilov-féle kötetből ismert „Jermak elfoglalta Szibériát" (Jermak vzjal Szibir) c. darab. Sajátossága abban rejlik, hogy két különböző műfajhoz tartozó komponensből áll. A históriás ének egy regeszerű elbeszélésben folytatódik. A verses és a prózai forma együttesen alkotja a kompozíciót.17 8 Az előbbi a hadjárat okát és az uráli átkelést, míg az utóbbi a Szibériában, illetve Moszkvában történt eseményeket adja elő. A kézzel írt daloskönyv feltehetően az 1740-1760 közötti időkben, valahol Nyugat-Szibéria déli körzeteiben készült.17 9 Borisz Putyilov szerint „Kirsa Danyilov", akinek kiléte ismeretlen, csupán lejegyezte a Jermakról hallott énekeket. Előzetes és átgondolt terv nélkül illesztette őket a gyűjteményébe.18 0 Ezzel szemben Alekszandr Gorelov arra a következtetésre jutott, hogy a kötet a 18. sz. elején keletkezett egy szibériai vándorénekes (szkomoroh) keze alatt, aki tudatosan válogatta össze és folyamatosan csiszolta repertoárját. A Jermak-ciklus itt szereplő darabjainak egymás mellé helyezésével Kirsa egy poétikus életrajzi „trilógiát" alkotott. (Ennek része a „Jermak elfoglalta Szibériát".) A trilógia alapanyagát az uráli és a Tobol-menti folklórból merítette.18 1 A „Jermak elfoglalta Szibériát" c. mű többrétegű. Különböző időben és másmás helyen születt népköltészeti alkotások összeolvadásából jött létre valamikor 1630 után. A prózai rész elmeséli, hogy „Koromisev"-nek hívták a „perzsa" követet, akinek meggyilkolása miatt a kozákok Szibériába menekültek, ahol Jermak a „Jenyiszej" folyóban lelte halálát a koti tatárokkal vívott küzdelemben.18 2 Ivan 175 Russzkoje narodnoje poetyicseszkoje tvorcsesztvo. t. I. Moszkva - Leningrád, 1953. 325. 176 Uo. 328. 177 Uo. 329. 178 Drevnyije rosszijszkije sztyihotvorenyija, szobrannie Kirseju Danyilovim. 2-je izd., dop. Moszkva, 1977. 68-71. 179 Uo. 373-374. 180 Putyilov B. Ny.: К voproszu о szjuzsetnom szosztave i isztorii szlozsenyija peszennovo cikla о Jermake. In: Voproszi izucsenyija russzkoj lityeraturi XI-XVII vekov. Moszkva - Leningrád, 1958. 46. 181 Gorelov A. A.: Trilogija о Jermake iz szbornyika Kirsi Danyilova (polemicseszkije zametki). In: Russzkij folklór. Matyeriali i isszledovanyija. t. VI. Moszkva - Leningrád, 1961. 344., 358., 372-375. 182 Drevnyije rosszijszkije sztyihotvorenyija. 70-71.
