Századok – 2002
Közlemények - Sípos Ferenc: A „rebellis” Rákóczi. „A német ruha alatt magyar és valóban hazafiúi szív dobog” III/599
606 SÍPOS FERENC akár csak pénzt várni — 20-25 ezres segélyhad toborzására — a francia uralkodótól, ha nyíltan közlik vele, hogy a trónt majd a lengyel királynak ajánlják fel. És még a francia diplomácia ösztönözze a lengyeleket, hogy azok vegyék fel a kapcsolatot a magyarokkal, sőt még Törökországgal is a franciák tárgyaljanak. XIV. Lajos számára nem nagyon lehetett kecsegtető, hogy a toborzás költségeit, a kockáztatott nem kis összeget talán majd megtérítik a magyarok, s a távoli elterelő hadmozdulat se sok hasznot ígért a még nem is létező nyugati főhadszíntéren. (Egy kis kronológia: II. Károly spanyol király — ő volt az utolsó sarja a Habsburg-ház spanyol ágának — halála előtt egy hónappal, 1700. október 2-án kelt végrendeletével Anjou Fülöpöt, XIV Lajos unokáját tette örökösévé. A végrendelet kihirdetése után hamarosan megszólalnak a fegyverek, megkezdődik a spanyol örökösödési háború. 1701 márciusában a Napkirály csapatokat küld a spanyol Németalföldre, hogy Fülöp nevében űzzék ki a hollandokat az úgynevezett barrière területéről. Lipót nem ismeri el Fülöpöt, 1701 májusában hadat küld a Spanyol Királysághoz tartozó milánói hercegség ellen, a franciák meg — mint az új király támogatói — szembefordulnak velük. A végrendelet kihirdetése után Anglia és Hollandia hajlandó lenne V Fülöp királyként elismerni Anjou Fülöpöt, ha biztosítékot kapnának: Spanyolország és Franciaország nem egyesül soha egy uralkodó alatt. XIV Lajos viszont fenntartja unokája jogát a francia trónra is, sőt nem ismeri el Orániai Vilmost és utódát Anglia királyának, a Stuart-utódot támogatja, veszélyeztetve ezzel a dicsőséges forradalom eredményeit. Kereskedelmi érdekellentétek is vannak, így aztán 1701. szeptember 7-én Anglia, Hollandia és Ausztria Hágában Franciaország rovására egyezteti érdekeit, létrejön a Nagy Szövetség. Szavoya és Portugália először — 1701-ben — Spanyolországgal és Franciaországgal kötött szövetséget, később — 1703-ban — mindketten a Nagy Szövetség mellé álltak át. A harcot a Rajna mellett a franciák kezdték, elfoglalták Kölnt és Liége-1, mire Lipót 1702. május 15-én hadat üzent a német-római birodalom nevében. A német fejedelmek közül Miksa Emánuel bajor választó-fejedelem4 5 és öccse, Josef-Klement kölni érsek és választó-fejedelem4 6 XIV. Lajos mellé állt, mert a Napkirály több pénzt ígért, a brandenburgi választófejedelem, Frigyes pedig Lipót mellé, mert a császár elismerte királyi címét, és így porosz királlyá koronáztathatta magát; ugyancsak Lipótot támogatta Hannover is, lépését az Angliával meglévő kapcsolatai határozták meg. A háború a Rajna mellett, Németalföldön és Itáliában folyt. Az angol csapatok Németalföldön harcoltak, idővel e terület vált főhadszíntérré.)4 7 A magyar trónról a későbbi diplomáciai tárgyalások ismertetése során még szó lesz. A nemesség, illetve képviselői olyasmit ajánlgattak csereértékként, amivel nem is rendelkeztek. A trón jogilag 1687 óta, a fiág kihalásáig a Habsburgokat 45 Az 1701. március 9-i szerződés szerint havi negyvenezer tallér segélyt kap, s ezért tízezer katonával támogatja Franciaországot. 46 Az 1701. február 15-én megkötött szerződés értelmében havi harmincezer tallér segély fejében tízezer katona kiállítását vállalta. 47 A spanyol örökösödési háború kitörésére 1. Pillias, 1939. 14., 19., 20., 48-49., Köpeczi, 1966. 20., 23. és Gonda Imre-Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség. Budapest, 1977. 97-99.
