Századok – 2002
Közlemények - Sípos Ferenc: A „rebellis” Rákóczi. „A német ruha alatt magyar és valóban hazafiúi szív dobog” III/599
A „REBELLIS" RÁKÓCZI 605 személlyel nem tárgyalhat, küldjön a magyarországi rendek által aláírt felhatalmazást; a felkelés megindulása esetén 2 millió livre segély érkezik egy összegben, majd pedig havonta kétszázezer tallér.41 E két állítás Barbesieux levelével merőben ellentétes és összeegyeztethetetlen XIV Lajos későbbi, mereven elzárkózó magatartásával is. A felhatalmazás meséjét Bécsben találták ki: az udvar magától Rákóczitól akarta megtudni, hogy kik az összeesküvők, hisz most már elérkezettnek látták az időt, hogy leszámoljanak a mozgalommal. A pénzsegély pedig minden bizonnyal Longueval ötlete volt: ennek hangoztatásával akarta aláhúzni szerepének jelentőségét a császári udvarnál is, Rákóczinál is — az előbbinél jutalom, rang, az utóbbinál a felhatalmazás megszerzésének reményében. Bercsényi azonban ellenezte a felhatalmazás elküldését, s mivel annak aláíratása amúgy is hosszabb időt vett volna igénybe, Rákóczi Munkácsról csak egy XIV Lajoshoz intézett köszönőlevéllel (1701. február 11.) küldte vissza Longuevalt,42 akinek megígérte, hogy a felhatalmazást Metzbe vagy Luxemburgba utána küldi. Később Longueval azt vallotta: Rákóczi és Bercsényi arra kérte, igyekezzen elérni, hogy a francia udvar őt, mint francia alattvalót küldje Lengyelországba ezt az országot értesíteni, hogy Magyarországnak segítsenek.4 3 A bécsi udvar most már szükségtelennek látta, hogy Longueval újra Franciaországba menjen, de azért ügyeltek a látszatra is: Linzben letartóztatták. * * * Rákóczi és Bercsényi — mint láttuk — egy összeesküvés élén állva sem lehetett komoly diplomáciai partner. Bár természetes volt, hogy az ellenségük (a Habsburgok) ellenségétől (XTV Lajos) vártak segítséget, ám a kor leghatalmasabb uralkodója szemében csak egy távoli ország lázadó alattvalóinak minősültek. XTV. Lajos álláspontja egyértelműen kiderül bécsi követéhez, Villars-hoz írt egyik leveléből: „...tartózkodom lázadó alattvalók támogatásától uralkodóik törvényes hatalmával szemben."4 4 A szerződéskötés reményéhez nagyfokú önhittség kellett. Sőt az összeesküvőknek a pénzsegély elnyerésére se sok kilátásuk lehetett — ehhez is túl korai volt a diplomáciai nyitás: a spanyol örökösödési háború még nem kezdődött meg, semmi se kényszerítette arra a franciákat, hogy költséget nem kímélve Ausztria hátában lázadást szítsanak. Rákóczinak és Bercsényinek nem voltak diplomáciai tapasztalataik, ahelyett hogy Lengyelországgal, Törökországgal és Franciaországgal külön-külön tárgyaltak volna más-más alapról, csak az utóbbival kerestek kapcsolatot. Minden törekvésüket őszintén feltárták: hogyan lehetett szövetségkötésben reménykedni, vagy 41 Bécsújhely, 1701. június 21. Longueval kihallgatása Rákóczi jelenlétében és szembesítése Rákóczival. Uo. 219. 37. pont. 42 Munkács, 1701. február 11. Rákóczi Ferenc köszönő levele XTV Lajosnak. Uo. 204. 43 Bécsújhely, 1701. június 21. Longueval kihallgatása Rákóczi jelenlétében és szembesítése Rákóczival. Uo. 218. 35. pont. 44 XTV Lajos levele Villars-hoz. Versailles, 1701. május 9. La France et Rákóczi. Origines véritables de l'intervention de Louis XTV (1700-1703). In: Emile Pillias: Études sur François II Rákóczi Prince de Transylvanie. Párizs, 1939. (a továbbiakban: Pillias, 1939.) 16.
