Századok – 2002
Közlemények - Makai János: Az óorosz államszervezet jellegének kérdéséhez III/583
AZ ÓOROSZ ÁLLAMSZERVEZET JELLEGÉNEK KÉRDÉSÉHEZ 589 a novgorodiak Jaroszlávnak nem küldték el az adót, hogyan küldték volna el fiának és az őt követő kijevi nagyfejedelmeknek? Összegzésképpen annyi megállapítható, hogy 1054 után a kijevi nagyfejedelmek csak a saját helytartóik által ellenőrzött területek adóira számíthattak. A helytartók többnyire fejedelmek voltak, de már nem minden fejedelem volt Kijev helytartója. Vlagyimir Monomah és Nagy Msztyiszlav viszonylag nagy adózó területei ne tévesszenek meg bennünket. Noha kijevi uralkodóként maguk is szereztek új volosztyokat, ezeknek a területeknek a jelentős részét Monomah már a kijevi trón elfoglalása előtt ellenőrzése alatt tartotta. Msztyiszlav halála után felgyorsult az állam felbomlásának folyamata. Az .elszakadó területek természetesen megtagadták az adózást is. 1134-ben például Jurij, a rosztov-szuzdali helytartó megszerezte Perejaszlávlot, de ezt csak úgy érte el, hogy bátyjának, a kijevi fejedelemnek az északkeleti voloszty egy részét átadta. Az adó tehát továbbra is Kijevbe került. Jurij azonban hamarosan elvesztette a perejaszlavli volosztyot, visszatért északkeletre, és ettől kezdve nincs adatunk arról, hogy Kijevnek adót fizetett volna.4 8 3. Az igazságszolgáltatás Az óorosz jog fejlődésének egyik fontos tényezője volt a benne rejlő dualizmus. Már jóval a Rurik-dinasztia kijevi alapítása előtt mindegyik törzs fenntartott bizonyos közösségi viselkedési szabályokat. A fejedelmek is megpróbáltak jogi rendelkezéseket előírni a nép számára. Tehát a közösség és a fejedelem volt a két fő tényezője az orosz jog és törvénykezés fejlődésének. Rusz keresztény hitre térítésével megjelent a harmadik tényező, az egyház is, amely a kánonjog gondosan kidolgozott rendszerével rendelkezett.4 9 A Kijevi Rusz jogrendjének létrejötte a 10. század elejétől adatolható. Már a 911-ben Bizánccal kötött szerződés említést tesz orosz (rusz) „törvényről" (zakón russzkij), a 944. évi szerződés pedig megerősíti ennek létét (usztav i zakón russzkij).5 0 Olga fejedelemasszony reformjait ismertetve a krónikás használja az usztav kifejezést. Az usztavok valószínűleg a bíráskodás szabályait írták elő a fejedelmi adminisztráció képviselőinek. Az Olga által létesített állomáshelyeket és pogosztokat5 1 pedig nyilván nemcsak az adó begyűjtésére, hanem az igazságszolgáltatás céljaira is használták. I. Vlagyimir szintén foglalkozott a jog kérdéseivel. Druzsinájával az ország szervezésén és a háborúkon kívül a „törvényekről" (usztav zemljanoj) is tanács-48 PSZRL. T I. 302. T II. 295. A szuzdali voloszty elszakadásához: Makai János: Jurij Dolgorukij tevékenysége Északkelet-Oroszországban. Világtörténet, 1991. tavasz-nyár, 39^41. 49 Vernadsky, G.: Kievan Russia (a továbbiakban: Vernadsky). In: Vernadsky, G.-Karpovich, M.: A History of Russia. Volume II. New Haven-London-Oxford, 1948. 207. Ugyanezt a három tényezőt (a szláv közösségeket, a fejedelmeket és a bizánci jogalkotást) emelte ki Günther Stökl: Stökl, 78. 50 PVL. 27, 37. A. A. Zimin véleménye szerint Oleg fejedelemsége idején még a szokásjog (zakoni) létezett, és csak Igor idejében jelentek meg a fejedelmi törvények (usztavi): Zimin, A. A.: Feodalnaja goszudarsztvennoszty i Russzkaja Pravda (a továbbiakban: Zimin). Isztoricseszkije zapiszki. T. 76. Nauka, 1965. 234. Ezen nézet szerint a 911. évi szerződés még nem, a 944. évi viszont már törvények létére utal. 51 Olga újításai: PVL. 43. NPL. 113.
