Századok – 2002
Közlemények - Makai János: Az óorosz államszervezet jellegének kérdéséhez III/583
590 MAKAI JÁNOS kozott.5 2 A másik adatunk sokkal konkrétabb: amikor nagyon megnőtt a rablások száma, a nagyfejedelem azt a tanácsot kapta, hogy törölje el a pénzbírságot (vira), és a rablókat végeztesse ki. Vlagyimir így is tett, ekkor viszont azt tanácsolták neki, hogy állítsa vissza a bírság fizetését, mert azt fegyverek és lovak beszerzésére lehet fordítani. A nagyfejedelem ezúttal is elfogadta a javaslatot, vagyis rablás esetén ismét virát róttak ki. Ezt a történetet a forrásokban a 996. évnél helyezték el, és a befejező mondat is tanulságos, ti. arra lehet belőle következtetni, hogy a pénzbírságot már Vlagyimir apja és nagyapja idejében alkalmazták.53 A bírságok kérdésével fia is foglalkozott. Jaroszlav (valószínűleg 1036-ban) egy jogi dokumentumot (pokon virnij) adott a novgorodiaknak, amely pontosan meghatározta a fejedelmi druzsina ellátásának, élelmezésének mértékét. Bírságtörvénynek azért nevezhették, mert a druzsina tagjainak megbízatása bíráskodásra és a vira beszedésére szólt.54 Bár a fenti példák is utalnak a kijevi nagyfejedelmek szerepére a jogalkotásban, illetve alkalmazásban, a Kijevi Rusz legfontosabb jogi produktumának mégis csak a Russzkaja Pravdát tekintjük. Ennek három változata maradt fenn, a Rövid, a Bővített és a Rövidített Pravda, mindhárom másolatban. A Rövid Pravda két fő részből áll. Az első Bölcs Jaroszlav, míg a második a Jaroszlavicsok nevéhez fűződik, de kiegészítő cikkelyeket is tartalmaz. A Bővített Pravda a Rövid Pravdának Vlagyimir Monomah rendelkezéseivel kiegészített változata. A Rövidített Pravda értéke — terjedelme és keletkezési ideje — miatt kisebb, mint a másik két törvénykönyvé. A Russzkaja Pravdáról könyvtárnyi irodalom olvasható.5 5 A történészek hosszú ideje vizsgálják keletkezésének körülményeit, elemzik cikkelyeit, értékelik jelentőségét. Választott témánkhoz viszont kevés segítséget nyújt ez a törvénygyűjtemény. A tartalmát ismerjük ugyan, azt azonban kevéssé tudjuk: mikor, hol és pontosan hogyan érvényesült a gyakorlatban. Tény, hogy a kijevi nagyfejedelem személyesen is részt vett a bíráskodásban, de igazságszolgáltatási jogkörét (mint arra már részben utaltunk) az alábbi tényezők is korlátozták: 1. A faluközösségek képviselői részt vettek a törvénykönyvek és szabályzatok összeállításában, sőt az ítélkezésben is.5 6 2. A kijevi nagyfejedelmek időnként olyan szabályzatokat is kiadhattak, amelyek csak egyes területekre vonatkoztak, tehát gátolták a törvények egységes érvényesülését. Két konkrét esetről van tudomásunk. Jaroszlav 1016-ban Novgorodnak egy gramotát (oklevelet, iratot) adott, hálából az onnan kapott támogatásért.5 7 Sajnos, ennek a szövege nem maradt fenn. A másik bizonyíték a már említett pokon virnij volt. 52 PVL. 86. NPL. 167. 53 PVL. 86-87. NPL. 167. 54 Zimin, 247. Tolocsko, 237. 55 A Russzkaja Pravdához (a teljesség igénye nélkül): Vernadsky, 78-79, 207-209. Florinsky, 33. Vlasto, 265. Stökl, 77-79. Juskov, Sz. V: Obscsesztvenno-polityicseszkij sztroj i pravo Kijevszkovo goszudarsztva. M., 1948. Zimin, 230-275. Frojanov, I. Ja.: Kijevszkaja Rusz. Ocserki szocialno-polityicseszkoj isztorii (a továbbiakban: Frojanov). L., 1980. 40-41. Szkrinnyikov, R. G.: Isztorija Roszszijszkaja. IX-XVII w (a továbbiakban: Szkrinnyikov). M., 1997. 93-98. Makai, 1997. 9-11. Font, 1997. 56-58. Uő: Oroszország, Ukrajna, Rusz (a továbbiakban: Font, 1998). Balassi, Bp.-University Press, Pécs, 1998. 24-26. 56 Frojanov, 29, 39. A szerző (szokatlan módon) a zemsztvo kifejezést is használja. 57 NPL. 175-176. Az évkönyv szövege nem egyértelmű. Eszerint Jaroszlav egy pravdát (törvénygyűjteményt) és egy usztávot (szabályzatot) is adott. Elképzelhető, hogy egyazon oklevél tartal-
