Századok – 2002
Tanulmányok - Tóth István György: Ahogy Róma látott minket. Magyarország és Erdély a Propaganda jelentéseiben a 17. században III/547
572 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Az igazi földrajzi tévedés azonban az, hogy Cerri a hódoltság részeként számol be az onnan igencsak távol eső Szepességről. (Itt van Magyarországnak ebben a részében Stepoli, értsd: Szepes, megye, írta.)8 6 A lengyel királynak elzálogosított tizenhárom város különállása, az északi, a hegyek közt elszigetelten fekvő magyarországi vármegyék helyzete sorozatosan megtévesztette a Magyarországon térítő olasz misszionáriusokat, közülük még a legtájékozottabbakat is. 1652-ben Fra Francesco Maria Spera da Narni, Moldvában működő konventuális ferences szerzetes két levelében is arról írt a Hitteijesztés Szent Kongregációjának, hogy a szepesi püspök vele küld Rómába egy beadványt. E feljegyzés szerint — írta Narni — a püspök a nyelvet beszélő misszionáriusokat kér, mivel Árva városában Palatinato vármegyében (!) a török hódoltság közelében (!) az emberek korábban mind eretnekek voltak, de e püspök megérkezése óta már több mint hatezren katolizáltak.87 A levélben az még csak a kisebbik tévedés, hogy a Moldvából Rómába tartva Magyarországon csak átutazó olasz szerzetes Tarnóczy Mátyás váci püspököt, aki szepesi prépostként élt száműzetésben, az ekkor nem is létező titulussal mint szepesi püspököt említette. Narni azonban a töröktől igencsak távol fekvő Árva vármegyéből a hódoltság közelében fekvő várost csinált, amely ráadásul Palatinatus vármegyében (cittá del Palatinato comitate, vocatur Arua Palatinati comitates) fekszik. Árva vármegyének a néhai Thurzó György nádor (azaz latinul palatínus) családja volt a földesura, valószínűleg erről hallott az olasz szerzetes. Nemcsak a Magyarországot csak átszelő olasz ferences esett ilyen súlyos hibába, amikor az ország ebben a korban valóban igen bonyolult politikai földrajzában kellett volna kiismernie magát. Modesto a Roma, a rend római provinciájához tartozó obszerváns ferences szerzetes háromszor járt hosszabb ideig Magyarországon és Erdélyben, betöltötte az erdélyi kusztosz, biztos és vizitátor tisztét is. Cerri jelentésének megírásakor Modesto már a trasteverei San Francesco a Ripa kolostorban lakó idős szerzetes, aki ekkor a ferences missziók prokurátora volt, és a Kongregáció magyar szakértőjének számított. Ennek ellenére, Modesto a Roma a Propagandának Felső-Magyarország misszióiról írt nagy jelentésében (itt több évig ő maga volt a misszióprefektus) ismét szólt Árva vármegyéről:88 „Magyarország ezen részében a csanádi egyházmegye alatt Árvának nevezett megyében és a környező helyeken, oly nagy hiány van katolikus papokban, hogy már csak alig van nyoma a mi hitünknek, és valóban, hat vagy hétezer lélek él itt katolikus pap nélkül. Kérjük tehát az aratás urát, hogy küldjön munkásokat az aratásra!" - fejezte be bibliai idézettel Modesto Roma ezt a beszámolót, bár természetesen Árva vármegye a csanádi püspökségtől igencsak távol feküdt.89 86 Viera Morisová: Z pramenov v Kongregácie pre Sirenie Viery v Ríme к dejinám rekatolizácie na Slovensku v 17 a 18. st. Slovenská archivistika XXXIV (1999) 89-98. 87 APF SOCG Vol. 218. Fol. 334-336. Moldvai csángó-magyar okmánytár 1-П. 293-296. 487-489. 795. 88 Relationes 326. 89 Lippay György esztergomi érsek, aki mérsékelt jóindulattal figyelte a magyarországi főpapok fennhatóságát elismerni nem akaró, idegen misszionáriusok tevékenységét, nem is hagyta szó nélkül a bécsi nunciushoz írt levelében Modesto tévedését. Csodálkozik Modesto a Roma tudatlanságán, írta, aki Árva megyét a csanádi egyházmegyébe helyezi, hiszen az valójában az ő egyházmegyéjében van, és mint főpásztor nem is mulasztotta el, hogy plébánosokkal lássa el az ottani híveket. Relationes 338-357.
