Századok – 2002
Tanulmányok - Tóth István György: Ahogy Róma látott minket. Magyarország és Erdély a Propaganda jelentéseiben a 17. században III/547
AHOGY RÓMA LÁTOTT MINKET A 17. SZÁZADBAN 559 (akit 1831-ben XVI. Gergely néven pápává választottak), megakadályozta, mondván, hogy az írás sok hibát tartalmaz. Ennél fontosabb lehetett azonban, hogy az egyház egy indexre tett, antiklerikálisnak tekintett szatirikus költemény szerzőjétől nem akart vatikáni, hivatalos kiadványt megjelentetni. Az Értekezés a miszsziókról így csak 1982-ben jelent meg nyomtatásban, Carmen Prencipe Di Donna irodalomtörténész kritikai kiadásában.4 7 A három jelentés közül, amely a világ misszióit tárgyalta, valójában csak kettőben találjuk meg Magyarországot. Forteguerri művében nem az az érdekes, hogy mit írt Magyarországról, hanem az, hogy egyáltalán nem szólt róla semmit - Európa ugyanis teljesen kimaradt a nagy jelentésből, amely csak a tengerentúli missziókat tárgyalta. Igaz, éppen ez volt az oka, hogy a pápa nem is fogadta örömmel Forteguerri munkáját. Az azonban, hogy egy olyan tájékozott, kitűnő egyházi kapcsolatokkal rendelkező író, mint Forteguerri, egyáltalán elkészíthetett egy, a világ misszióit bemutató értekezést Európa tárgyalása nélkül, véleményem szerint jól mutatja, hogy a 18. század elején már eltolódtak a hangsúlyok a Propaganda megalapítását követő évekhez képest. Igaz, az európai hittérítő munka, a protestánsok elleni küzdelem, bár egyre csökkenő mértékben, de továbbra is fontos szerepet kapott a Kongregáció tevékenységében, mégis, a 18. században a katolikus hitterjesztés már elsősorban a mind jobban feltárt tengerentúli világban remélt sikereket. Ingoli jelentése a világ misszióiról Francesco Ingoli tudós értekezése, amelyet alig pár évvel a Propaganda megalapítása után kezdett el írni, a missziók egységes, Róma-központú irányítására helyezte a hangsúlyt. A négy kontinensről szóló négy levélből kitűnik, hogy akár a svájci völgyek, akár a még alig ismert Szaharán túli Afrika misszióit tárgyalta, Ingoli a központi pápai irányítás alatt álló, azonos szempontok alapján vezérelt térítő munkát tartotta fontosnak. Ingoli számára Amerika felfedezése a Biblia alapján törvényszerű volt - ha egyszer az apostoloknak a világ négy égtája felé indulva kellett a hitet terjeszteniük, és az Apokalipszis könyve is a világ négy sarkáról ír, akkor szükségszerű, hogy négy kontinens legyen. A gondviselés akarta így hogy amikor Ázsiában és Afrikában a mohamedán pogányok, Európában pedig a protestánsok miatt nagy veszteségek érték a katolikus egyházat, akkor ezért új világok felfedezése kárpótolja.4 8 Ingoli mind a négy kontinenst egy-egy evangélista védelmébe ajánlotta (a Kongregáció titkára szerint az evangélisták száma is arra mutat, szükségszerű, hogy négy földrész legyen!). Afrika lakóit, mint már idéztem, a jámbor, szolgálni kész ökrökhöz hasonlította, ez az állat Szent Lukács jelképe. Ázsiát Szent Máté patrónusnak ajánlotta, akit emberarcú angyallal ábrázolnak, márpedig Ázsia lakói 47 Niccoló Forteguerri: Memorie intorno alle missioni. Ed. Carmen Di Donna Prencipe. Napoli 1982. 1-175. JosefSchm.id.lin-. Die Afrika Missionen nach Forteguerri (1707). Zeitschrift für Missionswissenschaft XVI. 1926. 123-133. Uő:: Die Amerika Missionen nach Forteguerri (1707). Zeitschrift für Missionswissenschaft XVI. 1926. 194-203. Uő: Die asiatischen Missionen nach Forteguerri (1707). Zeitschrift fur Missionswissenschaft XVIII. 1928. 131-144. 48 Tosi: Ingoli 238.
