Századok – 2002
Tanulmányok - Tóth István György: Ahogy Róma látott minket. Magyarország és Erdély a Propaganda jelentéseiben a 17. században III/547
548 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Róma a 17. század nagy részében a katolikus világ kulturális fővárosa volt, ezt a szerepet majd csak a 17. század végén veszi át tőle Párizs.4 Igaz, a pápaság a Hitterjesztés Szent Kongregációja levéltárát a legbizalmasabb diplomáciai ügyekhez hasonlóan, sőt talán még annál is jobban, rendkívül titkosan kezelte, mert nem akarta, hogy a katolikus hittérítés titkai az ellenfelei kezébe kerüljenek: Ez sokszor még az álruhában a protestáns országokban vagy éppen a „pogányok között" működő hittérítők életét is veszélyeztette volna. Ennek ellenére, éppen Róma központi jelentősége miatt, korántsem volt mindegy, hogy mit gondoltak Magyarországról azok a kardinálisok, akik részt vettek a Hitteijesztés Szent Kongregációja ülésein. Ugyanezek a bíborosok, általában a kardinálisi kollégium legfontosabb tagjai, a Propaganda irányítása mellett még igen sok más funkciót is viseltek, a pápaság számos más intézményét is irányították.5 A missziókból érkező jelentéseket ezenkívül megkapták a szerzetesrendek római központjaiban élő generálisok, prokurátorok, a szerzetesrendek többi vezetői, és rajtuk kívül püspökök, érsekek, nunciusok is. Európának a pápa hűségén megmaradt felében az egyetemek, iskolák, könyvtárak, nyomdák nagyrészt mind a katolikus egyház és a szerzetesrendek irányítása alatt álltak. Ezért a régiónkról a Hitteijesztés Szent Kongregációjában kialakult vélemény, bár csak áttételesen, de mégis igen nagy mértékben formálta azt a képet, amelyet a Európa katolikus országaiban alkottak Magyarországról.6 Ebben a tanulmányban azt szeretném megvizsgálni, hogy hogyan látta a Hitterjesztés Szent Kongregációja Magyarországot, pontosabban a 17. században a Magyarország területén osztozkodó államokat, és milyen szerepet kapott Magyarország a Kongregáció által a világ összes misszióiról készített átfogó jelentésekben. al giubileo di papa Wojtyla. Ed. Luigi Fiorani-Adriano Prosperi. Storia d'Italia. Annali 16. Torino 2000. 479-518. Karl Pieper: Die Propaganda. Ihre Entstehung und religiöse Bedentung. Aachen 1922. 1-30. A Propagandára magyar szempontból: Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szent-Székkel. Bp. 1903. III. 335-339. 4 Gérard Labrot: L'image de Rome. Une arme pour la Contre-Réforme. 1534-1677. Seyssel 1987. 91-149. Arnold Esch: Imagine di Roma tra realtá religiosa e dimensione politica nel Quattro e Cinqucento. In: Roma, la cittá del papa. 7-29. Anna Esposito: La cittá e i suoi abitanti. In: Roma nel Rinascimento (Storia di Roma dall'antichitá a oggi. 3.) Ed. Antonio Pinelli. Roma 2001. 3-47. 5 Paolo Prodi: Il sovrano pontefice, Un corpo e due anime: la monarchia papale nella prima etá moderna. Bologna 1982. passim. Maria Antonietta Visceglia: „La giusta statera de' porporati". Sulla composizione e rappresentazione del sacro Collegio nella prima metá del Seicento. Roma moderna e contemporanea IV 1996. 167-212. Wolfgang Reinhard: Papauté, confessions, modernité. Paris 1998. 13-40. Antonio Menniti Ippolito: Il tramonto délia Curia nepotista. Papi, nipoti e burocrazia curiale tra XVI e XVII secolo. Roma 1999. 32-58. Uő: Note sulla Segretaria di Stato come ministero particolare del Pontefice Romano. In: La Corte di Roma tra Cinque e Seicento, „Teatro" délia politica europea. Ed. Gianvittorio Signorotto-Maria Antonietta Visceglia. Roma 1998. 167-187. Robert Bireley: The refashioning of Catholicism. 1540-1700. Washington 1999. 45-69. Josef Metzler: Mezzi e modi per l'evangelizzazione dei popoli secondo Francesco Ingoli. Annales. Pontificia Unversitas Urbaniana. 1967-68. Romae 1968. 38-50. 6 Matteo Sanfilippo-Giovanni Pizzoruso: L'attenzione romana alla Chiesa coloniale americana. In: J. Martinez Milán (ed.): Felipe II (1527-1598) Europa y la Monarchia Católica. Madrid 1998. 321-340. Jean Beckmann: La Congrégation de la Propagation de la Foi face à la politique internationale. Nouvelle revue de science missionnaire. XIX 1963. 241-271. Luca Codigliola- Giovanni Pizzorusso: Les lieux, les méthodes et les sources de l'expansion missionnaire du Moyen Age au XVTIe siècle: Rome sur la voie de la centralisation. In: Transfer culturels et métissages. Amérique/Europe XVIe-XXe siècle. (Ed. L. Turgein-D. Delage-R. Ouellet) Quebec 1996. 489-512. Tusor Péter: A magyar egyház és Róma a 17. században. Vigília 1999/7.. 503-513. Uő: A magyar egyház elit és Róma kapcsolatainak ismeretlen fejezetei (1607-1685). Bp. 2000. (PhD értekezés) Itt mondok köszönetet a szerzőnek, amiért igen alapos kéziratos művét használhattam. Molnár Antal: Róma és a török hódoltság (A missziószervezés történetének vázlata). In: Felekezetek és identitás Közép-Európában az újkorban. Szerk. Illés Pál Attila. Bp.-Piliscsaba 1999. 35-54.
