Századok – 2002

Tanulmányok - Tóth István György: Ahogy Róma látott minket. Magyarország és Erdély a Propaganda jelentéseiben a 17. században III/547

Tóth István György AHOGY RÓMA LÁTOTT MINKET Magyarország és Erdély a Propaganda jelentéseiben a 17. században Fél évszázadon át tartó, ismételten sikertelen kísérletek után, XV Gergely pápa 1622. január 6-án megalapította a Hitteijesztés Szent Kongregációja (latinul Sacra Congregatio de Propaganda Fide, korabeli népszerű nevén: a Propaganda) nevű kúriai testületet, a bíborosoknak az egész földkerekség katolikus misszióit irányító tanácsát. Ez nemcsak a katolikus hittérítés történetében, a világ misszióinak irányításában jelentett alapvető fordulatot, hanem az információk áramlása is rendkívül felgyorsult Róma és a három részre szakadt Magyarország katolikusai között.1 Mint amikor egy sötét színpadon hirtelen felgyullad a villany, és minden láthatóvá lesz, akkora változást hozott a magyarországi hívekről való ismereteinkben az új Kongregáció megjelenése, a bíborosainak és főként a titkárának, a mindenről mindent tudni akaró Francesco Ingolinak a információéhsége.2 A trentoi zsinatot követő fél évszázadban a magyarországi katolikus hívek tényleges helyzetéről, mindennapi vallási életéről, a köztük folyó hittérítésről, különösen a hódoltságban és Erdélyben, alig-alig rendelkezünk hiteles adatokkal. Az 1620-as évek közepétől azonban, amikor a Kongregáció már gördülékenyen intézte az ügyeket, rendkívüli mennyiségben ontották minderről az adatokat a terepen dolgozó misszionáriusok és az őket felügyelő nunciusok, vikáriusok, prefektusok, ágensek.3 1 Joseph Schmidlin: Die Gründung der Propaganda. Zeitschrift für Missionswissenschaft. XII. 1922. 1-14. Bernard Jacqueline-, Un tournant de l'histoire des missions. Role et méthode de la Sacrée Congrégation de Propaganda Fide d'après le cardinal Ludovisi, secrétaire d'État de Grégoire XV (15 janvier 1622). Documenta Omnis Terrae. LXXXIII 83/5. 1971. 440-449. Tanulmányom forrásbázisát az MTA Történettudományi Intézete kiadásában megjelenés előtt álló, a Hitterjesztés Szent Kongregációja és Magyarország kapcsolatát bemutató okmánytár jelenti: Litterae missionariorum de Hungaria. Éd. István György Tóth. Roma-Budapest 2002. (s.a.) A Hitteijesztés Szent Kongregációja legfontosabb, Magyarországra vonatkozó jelentései: Relationes missionariorum de Hungaria et Transilvania 1627-1707. Ed. István György Tóth. Roma-Bp. 1994. (továbbiakban: Relationes). 2 Adriano Prosperi: Tribunali della coscienza. Inquisitori, confessori, missionari. Torino 1996. 57-116. 551-599. Uő: Il missionario. In: L'uomo barocco. Ed. Rosario Viliari. Roma-Bari 1991 179-180. Uő: L'Europa cristiana e il mondo: alle origini dell'idea di missione. Dimenzioni e problemi della ricerca storica. 1992. 189-220. Uő: „Otras Indias". Missionari della Controriforma tra contadini e selvaggi. In: Scienze, credenze occulte, livelli di cultura, Firenze 1982. 205-234. Tóth István György: A Propaganda megalapítása és Magyarország (1622). Történelmi Szemle 42. (2000) 19-68., további irodalommal. 3 A legjobb öszefoglaló munkák a Propagandáról: Josef Metzler: Foundation of the Congregation „de Propaganda Fide" by Gregor XV In: Sacrae Congregationis de Propaganda Fide Memoria Rerum. 1622-1972. Rom-Freiburg-Wien 1972. Ed. Josef Metzler. (=Memoria rerum) 1/1. 79-111. Uő: Wegbereiter und Vorlaeufer der Kongregation. Vorschlaege und erste Gründungsversuche einer römischen Missionszentrale. In: Memoria rerum Ш. 97. Uő: Orientation, programme et premières décisions (1622-1649). In: Memoria rerum. 1/1. 146-196. Modern, alapos összefoglalás: Giovanni Pizzorusso: Agli antipodi di Babele: Propaganda Fide tra immagine cosmopolita e orizzonti romani (XVII-XIX secolo). In: Roma, la cittá del papa. Vita civile e religiosa dal giubileo de Bonifacio VIII