Századok – 2002
Tanulmányok - Papp István: A Begyűjtési Minisztérium az 1956-os forradalom idején és a begyűjtési rendszer felszámolása 1956–57-ben I/31
50 PAPP ISTVÁN gyei SZTK-tól, hogy a Begyűjtési Minisztériumból igazolták őt. Mármint azt, hogy: „Nem feltételezhető, hogy aktívan részt vett volna az ellenforradalomban."10 4 Az emberveszteség természetesen abból származott, hogy jó néhányan emigráltak a forradalmat követően a minisztérium állományából. Erre vonatozó adatokkal 1957. januárjából rendelkezünk,10 5 amikor felmérték, hogy az egyes főosztályokon hány ember maradt a „disszidálásokat" és a racionalizálásokat követően. Általában minden főosztályról vagy igazgatóságról távozott 1-2 ember, kivéve a Szállítási Főosztályt és a Terményforgalmi és Raktározási Főigazgatóságot, ahonnan 4-4 fő ment külföldre. Összesen 15-en hagyták így el a minisztériumot. Mivel egy megszűnőben lévő minisztériumot hagytak el, így azon kevés munkahely egyike volt a begyűjtési tárca, ahol nem jelentett gondot az eltávozók pótlása, hiszen az ottmaradtak nagy részét is hamarosan elbocsátották. A forradalom leverésétől a minisztérium megszűntéig: 1956. november 4. - december 31. A november 4-i szovjet katonai beavatkozást követően a begyűjtés kérdésében igen hamar tisztázta álláspontját a Kádár-kormány. Az első törvényerejű rendelet, amely az új hatalom nevéhez fűződik, újra megerősítette a kötelező beszolgáltatás eltörlését, sőt visszamenőleges hatállyal szabályozta a kérdést. Ez a szabályozás alig öt nappal a Kádár-kormányzat Budapestre érkezését követően, 1956. november 12-én látott napvilágot.10 6 Ebben eltörölték a begyűjtésről és annak végrehajtásáról szóló aktuális jogszabályokat (1953. évi 27. és 1956. évi 18. sz. tvr.), valamint a sertés, marha, borjú és juh levágására és forgalmára, illetve a sertésvágás utáni kötelező zsírbeadásra vonatkozó rendelkezést. (2/1955 (11.10.) sz. Begyűjtési Miniszteri rendelet). A rendelet kimondta, hogy 1956. október 25-től kell alkalmazni, és eltörölte a beadási hátralékokat is. A szabályozás célja kettős volt. Egyrészt jogi szinten is demonstrálták azt, hogy a Kádár-kormány nem vállal jogfolytonosságot a Rákosi-rendszerrel, hiszen az egyik leggyűlöltebb intézkedését nem tartja fenn. Másrészt a rendelet azt is igazolni akarta, hogy a Kádár-kormány a forradalommal sem vállal jogfolytonosságot, mivel nincs utalás az október 31-i eltörlő rendelkezésre, hanem saját intézkedésként igyekszik feltüntetni a beadás felszámolását. Nem véletlen, hogy éppen október 25-e, Kádár első titkárrá választása lett a visszamenőleges megszüntetés első napja. Ezzel is azt sugallták, hogy ez legitim lépés volt, de sem az előtte, sem az utána történtek nem. Ezért nem október 23 vagy 31 lett az eltörlés napja, bár a november 12-i szabályozás tartalmilag tökéletesen megegyezett Gyenes Antal rádióbeli nyilatkozatával. Kádárék a parasztság rokonszenvét próbálták elnyerni, elég felemás módon. Hiszen feltehetően egyetértéssel nyugtázták a parasztemberek, hogy a begyűjtés nem tér viszsza az új hatalommal, de mindenki tudta, hogy azt a forradalom söpörte el. 104 MOL XIX-K-7-1 56. doboz 105 MOL XIX-K-7-1 22. doboz 106 Az 1956. évi 21. számú törvényerejű rendelet a mezőgazdasági termények és termékek kötelező beadásának megszüntetéséről. Törvények 1956. Bp. 1957. 62.
