Századok – 2002
Tanulmányok - Papp István: A Begyűjtési Minisztérium az 1956-os forradalom idején és a begyűjtési rendszer felszámolása 1956–57-ben I/31
A BEGYŰJTÉSI MINISZTÉRIUMRÓL 51 Ugyanezen a napon állították fel a „dolgozóknak élelmiszerrel, tüzelőanyaggal és más közszükségleti cikkel való zavartalan ellátása" céljából a Közellátási Kormánybizottságot.10 7 Ennek elnöke Nyers Rezső lett, tagjai pedig Kovács Imre, Pongrácz Kálmán, Sághy Vilmos és Tausz János. Vagyis nem lett a bizottság tagja Gyenes Antal, aki Bölöny József szerint a „Begyűjtési Minisztérium vezetője" volt, egészen december 31-ig.10 8 Mivel a szerző nem jelölte meg, hogy milyen forrás alapján állítja ezt, így nem zárható ki, hogy papíron valóban Gyenes maradt a minisztérium első embere. A valóságban azonban Sághy Vilmos vitte az ügyeket, a végső szót pedig, mint a közellátási kormánybizottság vezetője (elnöke) Nyers Rezső mondta ki. Ezt támasztja alá az is, hogy Sághy többször is egyes szám első személyt használt, amikor a begyűjtést felszámoló rendeletekről beszélt.10 9 Emellett árulkodó az az 1956. december 4-én kelt levél, amelyben Sághy felettesétől, Nyers Rezsőtől kért engedélyt arra, hogy az elbocsátott begyűjtési dolgozóknak 4 millió Ft téli segélyt kifizessen.11 0 A források hiánya is arra utal, hogy Gyenes Antal aligha szólt bele az ügyek intézésébe, mivel egyetlen utasítást vagy egyéb hivatalos dokumentumot nem sikerült fellelnünk a minisztérium 1956. november-decemberi iratanyagában, amelyet ő szignált volna. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a Begyűjtési Minisztériumot a végleges felszámolásig Sághy Vilmos vezette, mégha hivatalosan nem is nevezték ki miniszternek. Sághy mindvégig, mint a Közellátási Kormánybizottság tagja adta ki intézkedéseit. Az elsőt mindjárt november 13-án, vagyis a beszolgáltatás újbóli megszüntetése után egy nappal. Ez az 5/1956. számú begyűjtési miniszteri rendelet intézkedett, hogy azonnali hatállyal, de legkésőbb november 20-ig mondjanak fel a községi és a városi begyűjtési dolgozóknak. Ez azonban nem vonatkozik a megyei, a járási és a megyei jogú városok begyűjtési hivatalainak munkatársaira. A jogszabály kimondta azt is, hogy a megszűnő hivatalok az illetékes tanács VB elnökének adják át ingóságaikat és a közlekedési eszközeiket, valamint teljes iratanyagukat.11 1 A felszámolás első hulláma 5646 embert érintett, ugyanis november l-jén még 7207 embert dolgozott országszerte a begyűjtési hivatalokban, és ez a létszám november 20-ra 1561 főre csökkent.11 2 A felszámolás tehát gyorsan és körültekintés nélkül indult meg, mivel az elbocsátott dolgozók, akik közül amúgy sem tartozott mindenki az adott falu vagy város legnépszerűbb emberei közé, egyik napról a másikra kereset nélkül maradtak, mivel az elhelyezésükről nem gondoskodtak. Tömegével érkeztek főként 1957 tavaszán a felszámoló csoporthoz a panaszos levelek az állás megszűnte miatt, de ezeket sorban visszautasították s ki-ki egyéni szerencséjére bízták megélhetése biztosítását. De nyilvánvaló az is, hogy 1956 november közepén az utolsó szempont volt a kormány számára, hogy a hirtelen elbocsátott 5600 begyűjtési dolgozó miből fog megélni. 107 3/1956 (XI. 12.) számú kormányrendelet. Törvények 1956 191. 108 Bölöny J. 1978 236. 109 Például 1956. december 4-én kelt utasításában, melyet a megyei begyűjtési hivatalok vezetőinek küldött. MOL XIX-K-7-1 22. doboz 110 MOL XIX-K-7-1 22. doboz 111 MOL XIX-K-7-1 56. doboz 112 MOL XIX-K-7-1 11. doboz
