Századok – 2002
Kisebb cikkek - Grzesik Ryszard: Megjegyzések a középkori lengyel krónikákban és évkönyvekben említett magyarokról II/485
KÖZÉPKORI LENGYEL KRÓNIKÁK A MAGYAROKRÓL 493 többeket említésre méltónak találtak. Az ARPd-t hasznosító krónikás, Anonymus Gallus különös szimpátiát érzett a magyarok iránt. Az ő leírásában a magyar királyok derék keresztény uralkodók, akiket szoros szálak fűznek Lengyelországhoz. Hasonló vélekedés jellemezte a másik krónikást, Vincent Kadlubek-et is. A későbbiekben, különösen III. Ferdeszájú Boleszló halála után, a 12. századi események megörökítésében a lengyel krónikák és évkönyvek kisebb érdeklődést mutattak. Ekkortól jelennek meg a konfliktusok, aminek hátterében Lengyelország részfejedelemségekre való szétesése, Magyarország intenzívebbé váló Balkán-politikája állhatott.44 A kapcsolatok iránti érdeklődés megújulásával majd csak al2. század végét követő időszakban számolhatunk, aminek kiinduló problémája a Halics feletti magyar és lengyel viszály lehetett. V Boleszló és Kinga már említett házasságának jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez az az időszak, amikor lejegyzik a lengyel évkönyvekbe az Adelhaid-történetet, s az 1000 körüli római koronaküldést elmesélő legendát. A kortárs feljegyzések nagy teret szenteltek a magyarországi tatár betörésnek, Kaliszi Jámbor Boleszló és Jolánta, magyar királylány házasságának, IV Béla és családtagjai halálozási dátumainak, V István magyar király krakkói látogatásának, Fülöp, Fermi püspöke követségének. Továbbá olvashatunk IV Kun László szokásairól, az 1284. évi Erdélyt sújtó tatár támadásról, a Fekete Leszeknek és Lokietek Ulászlónak nyújtott magyar segítségről. Ez alapján is megállapítható, hogy a magyar-lengyel kapcsolatokban a 13. század közepe új korszakot nyitott, amit végül Lokietek Ulászló leányának, Erzsébetnek a magyar Károly Róberttel kötött házassága koronázott meg, s egyúttal Lengyelország felé is utat engedett az Anjou dinasztiának. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Jerzy Dowiat elképzeléseivel szemben a nagyszámú magyar vonatkozású említés mögött semmiképpen sem a magyar hercegek 11. századi lengyelföldi tartózkodásának a hatását kell keresnünk. 44 Az Öreg Mieszkonak egy magyar királylánynyal való házasságával két adat hozható kapcsolatba. Ezek az 1172-es császári hadjáratra vonatkozó utalás, a másik Szt. Adalbert „Tempore illo" kezdetű legendájában szereplő, a szent egy elveszett életírására visszamenő hír arról, hogy Szt. Adalbert pogány bálványokat égetett. Erre Id. R. Grzesik: Skíjd wielkopolski hagiograf, im. ih.
