Századok – 2002
Tanulmányok - Papp István: A Begyűjtési Minisztérium az 1956-os forradalom idején és a begyűjtési rendszer felszámolása 1956–57-ben I/31
A BEGYŰJTÉSI MINISZTÉRIUMRÓL 49 186 866 Ft, egyéb állóeszközök kárai 196 383 Ft, fogyóeszközök 77 131 Ft, vagyis összesen 540 380 Ft. Ezt a veszteséget és a minisztérium felszámolásából származó költségeket pótolni kellett valamilyen módon és erre különféle módszereket eszeltek ki. Az egyik eszköz az volt, hogy kitalálták az „ellenforradalmi előleg" fogalmát. Ez a dolgozók részére a forradalom ideje alatt kiutalt rendkívüli előleget jelentette. Mivel a forradalom idején utalták ki, ezért ezt visszakövetelték az emberektől. Az általánosan követendő eljárásról Istvánfy Andor, a Begyűjtési Minisztérium osztályvezetője által a megyei begyűjtési hivataloknak kiadott feljegyzés intézkedett, 1957. január 5-én.10 0 Ez kimondta, hogy az 1956. október 24-31. közötti, munkabéren felül kifizetett összeget jutalomnak kell tekinteni, míg a november 1. után kifizetett ilyen összeget a dolgozók havi béréből le kell vonni. Egyetlen logikusnak tűnő érvet lehet felhozni emellett az indoklás mellett, azt, hogy október 31-én jelent meg Gyenes Antal közleménye a begyűjtés megszüntetéséről, vagyis ezen a napon szűnt meg a minisztérium. De ezt a megszűntetést a Kádár-kormány nem ismerte el törvényesnek, ezért is adott ki saját felszámoló rendeletet. De a pénzmegtakarításnál mégis felhasználták azt a rendeletet, amelyet egyébként nem ismertek el. Egy dátum és aláírás nélküli, de vélhetően 1957 közepén keletkezett feljegyzés 105 emberről ír, akik még mindig nem fizettek vissza 11 735 Ft „ellenforradalmi előleget".10 1 Egy 1957. októberi irat pedig arról tanúskodik, hogy a Somogy megyei begyűjtési hivatalok dolgozóinak 1956. október 24-29. között a megyei tanács VB által kiutalt 102 820 Ft jutalmat visszakövetelték.10 2 Végezetül lássunk még egy, kissé komikus példát arra, hogyan próbáltak pénzt szerezni. 1956. október 23-án a Bp. 4. számú postahivatalban feladtak 3 csomagot a ceglédi, monori és váci városi begyűjtési hivatalba, valamint 2 másikat a monori és a váci járási begyűjtési hivatalba. A csomagok eltűntek, hiszen forradalmak idején általában nem továbbít a posta. Ennek ellenére 1957. márciusában egy teljesen komoly levélben Szilágyi Pál, a Begyűjtési Minisztérium felszámoló biztosa a Postától 800 Ft kártérítést követelt, melyet az Élelmezési Minisztériumba kért átutalni, a Begyűjtési Minisztériumot Felszámoló Csoport költségeire. A Posta természetesen elutasította a komolytalan kérést.103 Az egész országot átszövő begyűjtési hálózat nem csupán anyagi jellegű veszteségeket szenvedett, hanem emberieket is. A félreértések elkerülése végett leszögezzük, hogy tudomásunk szerint senki sem halt meg a forradalom idején a begyűjtési apparátus munkatársai közül. Összesen egy olyan esetet ismerünk, amikor minisztériumi dolgozó valamilyen fegyveres összecsapásba keveredett. Balogh Gyula minisztériumi főelőadó 1956. október 25-én éppen a Begyűjtési Minisztérium Széchenyi rakparti épületéből tartott hazafelé, amikor a Kossuth térre érve „lövés általi borda-, medence- és lábsérülést szenvedett." Valószínűleg a hírhedt Parlament előtti sortűz idején járt arra, bár ezt óvatosan kikerüli a jelentés. A sebesült tisztviselő baleseti járadékot kért, amit csak azután kapott a Pest Me-99 MOL XIX-K-7-1 13. doboz 100 MOL XIX-K-7-1 4. doboz 101 U. о. 102 MOL XIX-K-7-1 4. doboz 103 MOL XIX-K-7-1 44. doboz
