Századok – 2002
Múltunk kritikus kérdései - Kristó Gyula: Néhány vármegye kialakulásának kérdéséhez II/469
478 KRISTÓ GYULA gyéje — azaz Visegrád vármegye — felölelte a veszprémi püspökség északi területének egészét". Zsoldos eddigi megállapításaival egyetértek. Ami azonban okfejtésében ezután következik, ott már véleményünk eltér egymástól. Zsoldos két körülményt hozott fel annak igazolására, hogy Visegrád megye keleti irányban átlépte a Dunát, és a későbbi váci püspökség északi vidékére is kiterjedt. Egyrészt Fejér megye analógiájára alapozott. „Fejér megye ugyanis a 13. században már bizonyosan magában foglalta a Duna-Tisza-közének egyes részeit, s ha ez így volt a 11. század elején is, van alap feltételezni, hogy a szomszédos Visegrád megye szintén kiterjedt a Duna mindkét partjára. Márpedig, ha az ezredfordulót közvetlenül követő években a veszprémi püspökség — Kolon és Veszprém megyék mellett — Fejér és Visegrád megyék együttes területével volt azonos, akkor a veszprémi püspökség eredetileg, 1009-ben mindenesetre, maga is átnyúlt a Duna-Tisza-közének északi részeire". Ez az okfejtés nélkülözi az adatokat. Mindenekelőtt meg kellett volna Zsoldosnak indokolnia, hogy miért kapcsolódik szorosan össze Visegrád keleti határának kérdése Fejér keleti határáéval. Ennél súlyosabb probléma, hogy nincs Zsoldosnak adata arra, miszerint Fejér megye már all. század elején átnyúlt volna a Duna-Tisza közére, és így ebből aligha következik, hogy Visegrád is Fejér mintájára „viselkedett". Éppen Zsoldos mutatott rá nagyon helyesen arra: nincs nyoma, hogy a veszprémi egyházmegye északi határa ne a Duna lett volna. De folytatnia kellett volna: arra sincs nyom, hogy a veszprémi egyházmegye keleti határa szintén ne a Duna lett volna. Amiként a 13. században északon a Dunán átnyúló két parti megyék jöttek létre (Esztergom és Komárom), akként alakult keleten néhány, a Dunán szintén átnyúló megye (Pest, Fejér). Korai egyházigazgatásunk szilárd ténye, hogy a Duna egész magyarországi szakaszán kemény egyházmegyei választóvonalat alkotott, kivéve a kalocsai egyházmegye szerémségi területét, valamint egy kicsiny térséget, Esztergom városát. Ez utóbbinak — mint jól tudjuk — az a magyarázata, hogy Veszprém püspöksége már az esztergomi érsekség felállítása előtt elfoglalta a Dunántúl északkelet-délnyugati irányban a Duna jobb partjától induló középső területét, s így Esztergom érsekségének csak a Duna bal partja maradt.39 Ami pedig az előző esetet illeti, a szakirodalomban képviselve van olyan nézet, hogy az egész Szerémség kezdetben a pécsi püspökséghez tartozott (tehát az elsődleges egyházmegyei határvonal eszerint a Duna mentén húzódott), s csak utóbb részesedett ebből Kalocsa. De még ha ez nem is bizonyítható, annyi kétségtelen, hogy a kalocsai és a pécsi egyházmegye között utóbb súlyos viták voltak a tekintetben, hogy hol húzódjék a Duna vonalától eltérő egyházmegyei határvonal.40 Másrészt Zsoldos úgy vélte: mivel a váci püspökség keleti határvonala a Zagyva folyó, amely e ponton megyehatár is volt, Pest és (Heves)Ujvár megye határa, „ez a körülmény alkalmasint arra vall, hogy itt már a váci püspökség megalapítása előtt is határvonal, mégpedig — az általános tendenciának megfelelően — egymást fedő világi és egyházigazgatási határ volt. A kérdés legfeljebb 39 Kristó Gyula: Szent István püspökségei. In: uő.: írások Szent Istvánról és koráról. Szeged 2000. 122-123. 40 Györffy György: A szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei 2 (1952) 338-340.
