Századok – 2002
Múltunk kritikus kérdései - Kristó Gyula: Néhány vármegye kialakulásának kérdéséhez II/469
NÉHÁNY VÁRMEGYE KIALAKULÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ 479 az lehet, hogy mely egyházmegyéket és mely vármegyéket választotta el egymástól e határ. Tekintettel arra, hogy — a 13. századi állapotok szerint — annak a Pest megyének a keleti határáról van szó, mely megyének a dunántúli területe egyházigazgatásilag a veszprémi püspökséghez tartozott, aligha adható más válasz, mint hogy a szóban forgó határ eredetileg, s így 1009-ben is, a veszprémi és az egri egyházmegyéket választotta el egymástól. Ez esetben pedig a világi igazgatás területi intézményei közül csak Visegrád megye lehetett az, mely ezen a szakaszon határos volt (Heves)Újvár megyével, hiszen Fejér, Veszprém vagy Kolon vonatkozásában még csak feltételezni sem lehet, hogy területük valaha is a Zagyváig terjedt volna".41 Ezzel az okfejtéssel is számos gond akad. A legnehezebben áthidalható, hogy a Zagyva egyház- és vármegyei határ volta korántsem olyan erős, amint az Zsoldos megfogalmazásából következik. Györffy György szerint „Pest megye egyike a legkevésbé körülhatárolhatóknak... Ingadozott a határ a Galga és Zagyva szögében is, ahol a falvak hovatartozása Pest, Heves, Nógrád és Szolnok között váltakozott". További nehézség forrása, hogy Györffy Pest és Pilis megyei térképén téves a Zagyva folyásvonala, e folyó ugyanis nem folyik Farmosig déli irányban,4 2 hanem már Papmonostora (ma Pusztamonostor) és Szentgyörgy (ma Jászfelsőszentgyörgy) között keletnek, Berény (ma Jászberény) felé veszi az irányt, Heves megyei területre lép, hogy azután Szolnok megyében folyjék a Tiszába. Ebből viszont az következik: a Zagyva alig 15 km-nyi távolságon képezett határt Pest és Heves között, akkor is csak 13-14. századi adatok tanúsága alapján. Ez a csekély távolság aligha indokolja, hogy erre rá lehessen építeni Visegrád megye keleti határának ingatag elméletét, különben is bizonyítatlan, hogy ez a határ egyházmegyei értelemben Szent István alatt egyáltalán létezett-e.4 3 Különösen az vitatható, hogy a 13(-14). századból egy rövid szakaszon, bizonytalan módon kimutatható határszakasz visszavezethető-e all. század első évtizedeire, arra az időre, amikor még bizonnyal nem létezett a váci püspökség, s ha 1030 és 1330 között semmi más nem, de annak felállítása Péter király alatt44 bizonyosan átrendezte a térség határait. Közvetlen vagy közvetett adatok híján különben is szerfelett kockázatos állást foglalni abban a kérdésben, hogy mielőtt még új egyházmegyét szerveztek volna, a kérdéses terület hová tartozott. Szerencsés esetben van mód véleményt nyilvánítani, amint erre a váradi és csanádi püspökségek közé ékelt, de az egri egyházmegyéhez tartozó zsombolyi (pankotai) főesperesség példát szolgáltat, ugyanis ennek helyzete roppant valószínűvé teszi, hogy a bihari (utóbb váradi) püspökség felállítása előtt az egri püspökség mélyen délre, a Körösök vidékéig elnyúlt.4 5 Ennek analógiájára szerfelett csábító Koszta László azon feltevése, hogy mielőtt a váci püspökséget létrehozták, az egri egyházmegye területe nyugati irányban egészen a Dunáig terjedt.4 6 Persze, ez is csak feltevés (még ha valószínű is), de nem tény. 41 Zsoldos A.: a 38. jegyzetben i. m. 5. 42 Györffy Gy.: az 1. jegyzetben i. m. 502. és térképmelléklet. 43 Kristó Gy.: a 39. jegyzetben i. m. 134. 44 A dátumra 1. Koszta László: A váci püspökség alapítása. Századok 135 (2001) 366-367. 45 Kristó Gy.: az 5. jegyzetben i. m. (A vármegyék) 470-471. 46 Koszta L.: a 44. jegyzetben i. m. 367. L. még Kristó Gy.: a 39. jegyzetben i. m. 126.: „Az egri püspökség a Dunántúl és Erdély közti terület északi részén óriási területet fogott át".
