Századok – 2002
Múltunk kritikus kérdései - Kristó Gyula: Néhány vármegye kialakulásának kérdéséhez II/469
NÉHÁNY VÁRMEGYE KIALAKULÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ 471 született. Zsoldos Attila és Solymosi László egyaránt arra az álláspontra helyezkedett: azért nem esik szó 1009-ben Somogyról, mivel ekkor még nem létezett. Zsoldos szerint Kolonnái (a későbbi Zalával), Solymosi szerint pedig Veszprémmel alkotott egy megyét, és különválására csak később került sor. Ennek időpontját Zsoldos I. András korára, Solymosi pedig Szent István uralkodásának 1009 utáni idejére helyezte.6 Magam Somogy említésének hiányát azzal magyaráztam, hogy 1009-ben Somogy megye még nem a veszprémi püspökség, hanem — rövid ideig tartó és rendhagyó állapotként — a pannonhalmi apátság joghatósága alá tartozott.7 Feltevésemet mind Solymosi, mind Zsoldos vitatta, és kitartottak korábbi elképzelésük mellett.8 Solymosi nem sorolt elő adato(ka)t annak igazolására, hogy Somogyot, azaz „Koppány uralmi körzetét 997-ben, nevét és integritását megtartva Veszprémhez csatolták". Azért döntött Kolon ellenében Veszprém mellett, mivel „Veszprém Kolonnái nagyobb jelentősége: központi fekvése a Dunántúlon, valamint fejedelmi és királynéi kapcsolatai valószínűbbé teszik, hogy a somogyi régió átmenetileg hozzá tartozott".9 Zsoldos Attilának ezzel szemben vannak adatai állítása igazolására, ezek azonban a 16. század elejéről valók. A Koppánnyal kapcsolatban említett, illetve a Koppány-felkelésre vonatkoztatható közlésében Laskai Osvát és a Karthauzi Névtelen együtt említi Somogyot és Zalát.1 0 Önmagában sokat mondó az, hogy egyik helyütt sem csak Zala fordul elő, hanem mindkét esetben Somogy is. Ráadásul Zala helyett igazán korai hírforrás esetén Zala helyett Kolont várnánk (és persze csak Kolont, Somogy nélkül). A nyilvánvalóan Hartvik munkáját felhasználó Laskai Osvát szövegében nem csupán az szerepel, hogy Szent István ellen Somogy és Zala megyei nemesek [!] keltek fel nagy sokasággal, hanem egy sor más, további vizsgálatot igénylő, illetve egészen nyilvánvalóan abszurd megállapítás. Egyebek mellett a következőkről olvashatunk Laskainál Szent Istvánnal és korával kapcsolatban: Székesfehérvárott koronázták királlyá, Ottó nevű fia volt, Ajtony a Nyírben tartózkodott, Ajtony legyőzése után hét éven belül a magyarok népe felvette a keresztény hitet, István Váradon Szent István első vértanú tiszteletére monostort építtetett, miután előbb csak tervezte, de nem tudta megvalósítani a szaracénok elleni háborút, utóbb ezt megvalósította: sógorával, Henrik császárral Jeruzsálembe ment, harcolt a pogányok ellen, megfordult Konstantinápolyban és Rómában, egy nádort hamis eskü miatt megnyúzatott, kis növésű volt.1 1 A bővebb szövegkörnyezet ismeretében nem nő bizodalmunk Laskai „hírei" iránt. Ehelyütt nincs helye az elsietett uniformizálásnak, azaz hogy vagy mindegyik „új" adat hiteles, vagy egyik sem. Minden egyes, máshonnan nem ismert állítást tételesen kell vizsgálni, hiszen e kései történetírók valóban hasznosíthat-6 Zsoldos Attila: Somogy vármegye kialakulásáról. In: A honfoglaló magyarság állama, kultúrája és az ősi vastermelés. П. konferencia. Somogyfajsz 1998. 41-50.; Solymosi László: Püspöki joghatóság Somogyban a XI. században. Turul 72 (1999) 104. 7 Kristó Gyula: Joghatóság Somogy felett Szent István korában. Turul 73 (2000) 1-5. 8 Solymosi László: Püspöki joghatóság a somogyi régió felett Szent István korában. Turul 74 (2001) 38-43.; Zsoldos Attila: Somogy megye korai történetének forrásairól. Uo. 44-50. 9 Solymosi L.: a 6. jegyzetben i. m. 104. 10 Zsoldos A: a 8. jegyzetben i. m. 45. 11 Históriáé Hungaricae fontes domestici. Scriptores. I. Ed. M. Florianus. Quinque-ecclesiis 1881. 83-85.
