Századok – 2002
Múltunk kritikus kérdései - Kristó Gyula: Néhány vármegye kialakulásának kérdéséhez II/469
470 KRISTÓ GYULA török vagy a székely nem szláv név), ha viszont nincs, akkor a párhuzam nem helytálló (ez esetben nem kell a szláv nevű székelyekkel kapcsolatban a török eszkilekre hivatkozni).2 A legfőbb gond azonban a Nógrád megye kialakulására vonatkozó Györffy-féle konstrukcióval kapcsolatban az, hogy állításai közül semmire nincs adat, minden pusztán feltevés, merő ötlet. De ez öngerjesztő módon továbbépül, hiszen Györffy tudni vélte (sajnos, homályban hagyta, hogy honnan): „А XI. sz.-tól a Galícia, Dél-Lengyelország és Morvaország területéről jött telepesek sokat szenvedtek a polovci ~ plavci néven nevezett kunoktól, s a hasonló megjelenésű székelyek maradékait a palóc névvel jelölhették". Nógrád kialakulásáról alkotott elméletére Györffy azzal tette fel a koronát, amikor kijelentette: „Nógrádvárat és megyéjét az államszervezéskor létesíthették a korábban kialakított Hont megyéből".3 Eszerint Hont megye az államszervezés előtt létesült volna? Ha ezt szó szerint vesszük, ebből az következnék, hogy az államszervezés és a vármegyeszervezés elválasztható lenne egymástól. Valószínűleg Györffy sem erre gondolt, hanem arra, hogy az államszervezés folyamatában Hont megelőzte Nógrádot. Am 11 évvel és egy kötettel korábban Györffy mást mondott Hont és Nógrád viszonyáról. „Hontvármegye létrehozása István király műve. Hont dux eredetibb Ipoly-völgyi tartományából Nógrádvármegye kihasításával ő hozhatta létre a két darabból álló Hont megyét".4 Eszerint tehát előbb létesült Nógrád megye, és ennek felállítása eredményezte Hont és Kis-Hont megszületését. Mindezzel szemben magam Hontot (és az eredetileg hozzá tartozó Kis-Hontot) vélem eredetibbnek, amely a 11. század elején az esztergomi érsekség területén létesült. Három-négy évtizeddel Hont vármegye felállítását követően Nógrád megye a váci püspökség területén alakult meg. Létrejöttében a székelyeknek semmiféle szerepük nem lehetett, minthogy egyetlen hitelt érdemlő adat nem szól amellett, hogy ténylegesen laktak volna valaha is e tájon. Nógrád nem Szent István alatt vágta ketté Hont megyét, hanem csak jóval utóbb jutott északi terjeszkedése folytán honti területekhez. Ez kettős következménnyel járt: Nógrád ekkor szakította szét Hont megye területi egységét, amivel Kis-Hont enklávévá alakult, illetve mind a váci püspökség, mind az esztergomi érsekség területén létrejött egy-egy nógrádi főesperesség. Magam Nógrádot nem tekintem határvármegyének, határőrizeti feladatot e térségben a tőle északabbra elnyúló Hont és Borsod vármegye látott el.5 Somogy Az elmúlt években Somogy megye kialakulásáról folyt vita annak értelmezésére terjedt ki, hogy a veszprémi püspökség 1009. évi oklevele miért nem említi a püspökség alá tartozó comitatusók sorában Somogyot. Erre kétféle típusú válasz 2 Minderre I. Kristó Gyula: A székelyek eredetéről. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 10. Szeged 1996. 23-24.; Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. II. Bp. 1988.4 537.; Makk Ferenc: Csaba és Alpár. In: Kelet és Nyugat között. Szerk. Koszta László. Szeged 1995. 359-360.; Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. 1/1. Szerk. Hajdú E-Kristó Gy.-Róna-Tas A. Bp. 1976. 152-153. 3 Györffy Gy.: az 1. jegyzetben i. m. 212-213. 4 Györffy Gy.: az 1. jegyzetben i. m. III. Bp. 1987. 156. 5 Kristó Gyula: Nógrád megye kialakulásának kérdéséhez. Palócföld 1983/5. 31-37.; un.: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Nemzet és emlékezet. Bp. 1988. 374-377., 383-386., 430-431.
