Századok – 2002
Múltunk kritikus kérdései - Kristó Gyula: Néhány vármegye kialakulásának kérdéséhez II/469
MÚLTUNK KRITIKUS KÉRDÉSEI Kristó Gyula NÉHÁNY VÁRMEGYE KIALAKULÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ Az elmúlt esztendőkben örvendetesen megnövekedett a vármegyék (várispánságok) kialakulását tárgyaló szakirodalom. Az alábbiakban néhány megye létrejöttével kapcsolatban teszek észrevételeket, az esetek többségében újabb vélekedésekről fejtem ki a magam álláspontját. Nógrád Györffy György Nógrád megye kialakulásában nagy szerepet juttatott a székelyeknek. A Szécsényen átfolyó, 1327-ben Zekelchepataka néven szereplő víz ugyanis Györffy szerint egy -bc'i törzsnévképzővel alakult a székely törzsnév szláv alakjából. Györffy — mivel a székely törzsnevet szláv eredetűnek vélte — kimondatlanul magának Szécsénynek a nevét is a székelyekkel hozta kapcsolatba: „Szécsény kitapinthatóan egy határvédő székely népcsoport központja volt". Úgy vélte, székelyek itteni jelenlétét igazolja a környéken 1294-ben előforduló Chyglafev helynév, minthogy a 13. századi hun-történet szerint Attila fia Csaba hun-székelyei húzták meg magukat a Csigla mezein; Csaba királyfi neve jelentkezik e tájon a Csabád falunévben. De Györffy még régészeti megfeleléssel is szolgált: eszerint a karancslapujtői öweretek pontos mása a Donon túli Krjukovo-Kuzsnovo településről ismert, amely pedig egykor eszkil-bolgár lakterület volt.1 Ezzel az ötletszerűen egybehordott, elemeinek összetartozása nélkül megalkotott feltevéslánccal sok a gond. Nincs bizonyítva, hogy a székely törzsnév (inkább népnév) szláv eredetű lenne. Az teljességgel kizárható, hogy a Zekelchepataka névben a székely népnév rejlik, -bc'i törzsnévképző különben sincs. A csigla török eredetú szó, 'gyepűt' jelent, nagy hiba lenne, ha mindenütt, ahol a források — bármilyen nyelven — gyepűt emlegetnek, mi székelyeket keresnénk. Teljesen önkényes bármilyen Csaba (vagy Csabád) helynévben a mondai Csaba királyfi helynévi nyomát keresni. Merőben ötletszerű az a gyanú, hogy a jelzett helyen — az egykori és mai mordvin területen — valamikor bolgár eszkilek éltek, különben is a török eszkil név kapcsolata a Györffy által szlávnak minősített (vagyis nyilván szerinte nem az eszkilből levezethető) székely névvel éppen Györffynél tisztázatlan. Ha létezik ilyen kapcsolat, akkor a nyelvészeti adatok nem illenek össze (azaz vagy az eszkil nem 1 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. IV Bp. 1998. 212-213. Györffy Nógrád megyével kapcsolatos felfogását nagy részletességgel, kritikai megjegyzések nélkül ismertette Kiss Lajos: Az Árpád-kori Magyarország Liptó megyétől Pilis megyéig. Magyar Nyelv 95 (1999) 16., mindössze általánosságban jegyzett meg annyit, hogy „a gondosan összegyűjtött és megrostált adatok áradó bőségét megtermékenyítette Györffy György alkotó fantáziája" (uo. 10.).
