Századok – 2002
Közlemények - Nógrády Árpád: A földesúri pénzjáradék nagysága és adóterhe a késő középkori Magyarországon II/451
JOBBÁGYI ADÓTERHEK A KÉSŐ KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 467 letve egy egész vágómarha árával volt egyenlő, és egy-egy parasztgazdaságra általában egy tyúk értékének terhét rótta (4-5 dénár).6 1 Mindez egyúttal választ is ad a Lendva környéki falvak cenzusának kérdésére: a pénzszolgáltatás bevételekhez mérhető aránya minden jel szerint itt sem lehetett jóval nagyobb, mint a Csallóközben, csupán súlypontja esett jól láthatóan máshová. * „Mi hálát adunk, hogy ily jóságos urunk van, s az isten kosarában vagyunk." — summázták helyzetüket Mohács előestéjén Brandenburgi György gyulai uradalmának portánként átlag évi 3 aranyforinttal adózó jobbágyai.62 Gönc, Rojcsa és a csallóközi falvak példája, mint láttuk, azt mutatta, hogy a földesúri pénzjáradék még a „hírhedt" taxa extraordinariaval együtt, és 2-4 forint adóösszeg esetén sem igen vihette el a jobbágygazdaságok éves jövedelmének tizedrészét, és aligha kétséges: a gyulai parasztemberek sorsukkal elégedett hangja is hasonló helyzetre utal. Ugyanakkor pontokba szedve áll a földesúrral szembeni sérelmek sora Zselic lakóinak (foto communitas) 1427 nyarán kelt levelében.6 3 Súlyos taxák, gyakori fuvarozás, az erdőhasználat akadályozása és egy korábban átengedett legelő visszavétele. Esetük korántsem egyedi. Mekkora teher hát valójában a középkori földesúri adó? A kérdés összegző megválaszolása során a gazdasági okokat azonban jórészt el kell felejtem, mert legalábbis az elvek szintjén, a földesúri járadékokat a jobbágy nem a föld használatáért fizette. „Azért kell az urakat szolgálnunk, hogy oltalmazzanak minket."6 4 Mondja a parasztok szájával az 1275-ből származó délnémet jogkönyv, a Schwabenspiegel. Az elv lényege: védelem a föld urától, cserébe pedig az urat tanácsadás és segítségnyújtás (consilium et auxilium) illeti meg. A paraszt consiliuma (a tanácsadás volt az elsődleges szolgálat és automatikusan segítségnyújtást is jelentett) mindenekelőtt természetesen maga a járadék, az ajándék és a robot. A magyar okleveles anyag ugyan kevés efféle adatot őriz, ám a bogdáni, egykori hercegi népeknek nyújtott szintén 1275.évi hospeskiváltság ilyen.65 A bogdániak a föld urától, Saul fia Lőrintétől várván védelmet (ab ipsoque sperantes protegi et ab omnibus defensari) maradnak meg úrsága alatt, s adójukat elvileg azért fizetik, hogy oltalma alatt földjén lakhassanak (pro inhabitatione terre). A társadalom hármas tagolásának elve (oratores, bellatores, laboratores), ahol mindenki életrendjének megfe-60 DL 26 161. 61 Az árak Kanizsai László számadáskönyvének töredékéből: DL 37179 és 37327. Az urbárium: DL 37007. 62 Szerémi György II. Lajos és János királyok házi káplánjának emlékirata Magyarország romlásáról 1484-1543. Közli: Wenzel Gusztáv Magyar Történelmi Emlékek ПУ1. Pest 1857. 45. (Az idézett szövegrész Juhász László fordítása: Szerémi György: Magyarország romlásáról. Bp. 1961. 55.) Idézi Bácskai Vem-. A gyulai uradalom mezővárosai a XVI. században. Agrártörténeti Szemle 9 (1967) 441. 63 Zichy XII. 124-126. 64 „Wir sullen den herrn darumbe dienen, daz si uns beschirmen." Idézi Otto Brunner: Land und Herrschaft. Grundfragen der territorialen Verfassungsgeschichte Südostdeutschlands im Mittelalter. Wien 1942. 294. A védelemre, a szolgálatra és az adózásra vonatkozó elvek egyaránt Brunner könyvéből származnak. 65 Solymosi László: A földesúri járadékok új rendszere a 13. századi Magyarországon. Bp. 1998. 15-18. és az oklevél szövege: 230.
