Századok – 2002

Közlemények - Neumann Tibor: a Vízköz kisnemesi társadalma a középkorban II/417

450 NEUMANN TIBOR minősíthető. A 14. századi nemesi telek még igyekszik az egybefüggő, egy tömbben fekvő tartozékrendszert megőrizni, a 15. század második felére — főként a magyar szokásjog örökösödési szabályai következtében — mégis feldarabolódik, tartozékai kicsiny parcellákban szóródnak szét a falu határában. A falvak nemesi társadalma — annak ellenére, hogy az adózás szempontjából szinte minden tagja „egytelkes nemesnek" minősül — vagyonilag erősen tagolt, az élen álló kisszámú csoport jobbágyokat is tarthat, a kisnemességgel azonos életszínvonalon él. Nagyrészüket ugyanakkor csupán a nemesi telek haszonvételeinek szabad használata, és feltehetően a nemesi mentalitás különbözteti meg a jobbágyfalvak lakosságától. Még e0

nemesi tömegen belül is megindul a középkor végén a jogi differenciálódás, amely főként a leányági örökösöket érinti és a kora újkorban kristályosodik ki. A házasságok földrajzi megoszlása alapján elmondható, hogy a vízközi nemesek társadalmi kapcsolatrendszere előtt Pozsony megye határai áthághatatlan akadályként tornyosultak. Uraik megválasztásában szintén nagy szerepet játszik a földrajzi tényező, rendre a Pozsony megyei nagy- és középbirtokosok famíliáiban kapnak helyet. A nemesi falu szűkre szabott birtoklási típusa felszínre hozta azt a jelenséget, hogy a kisnemesi réteg körében a nemesi társadalom többi részétől eltérő szokásjogi formák alakulhatnak ki, főként az örökösödés tekintetében. Okvetlenül szükséges így a réteg — földrajzilag eltérő környezetben történő — további vizsgálata, a Vízköz tekintetében a kora újkori iratanyag fokozott bevonásával. A DOLGOZATBAN HASZNÁLT FORRÁSKIADVÁNYOK ÉS KÉZIKÖNYVEK RÖVIDÍTÉSE Anjou = Anjou-kori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula. I-VII. Budapest, 1878-1920. AOkl. = Anjou-kori oklevéltár. Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia. Szerk. I-V Kristó Gyula, VII. Blazovich László-Géczi Lajos, VIII-IX. Blazovich László, XI. Almási Tibor, XXIII. Piti Ferenc. Budapest-Szeged, 1990-1999. Apponyi = A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei. I. 1241-1526. Budapest, 1906. CDES = Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae. I—II. Ed. Richard Marsina. Bratislava, 1971-1987. Engel = Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I—II. (História Könyvtár 5.) Budapest, 1996. Héderváry = A Héderváry család oklevéltára. Összeállította Radvánszky Béla és Závodszky Levente. I—II. Budapest, 1909-1922. Mon. Strig. = Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. I—II. Ed. Ferdinandus Knauz. Strigonii, 1874-1882. III. Ed. Ludovicus Crescens Dedek. Strigonii, 1924. IV Ed. Gabriel Dreska, Geisa Érszegi, Andreas Hegedűs, Tiburtius Neumann, Cornelius Szovák, Stephanus Tringli. Strigonii-Budapestini, 1999. Tripartitum = Werbőczy István Hármaskönyve. Fordították, bevezetéssel és utalásokkal ellátták: Dr. Kolosvári Sándor és Dr. Óvári Kelemen, magyarázó jegyzetekkel kiséri: Dr. Márkus Dezső. Magyar Törvénytár. Budapest, 1897. Wenzel = Árpád-kori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. Közzéteszi Wenzel Gusztáv. I-XII. Pest, Budapest, 1860-1874. Zichy = A zichy és vásonkeői Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zieh et Vasonkeő. Szerk. Nagy Imre, Nagy Iván, Véghelyi Dezső, Kammerer Ernő, Lukcsics Pál. I-XII. Pest, Budapest, 1871-1931. ZsO = Zsigmond-kori oklevéltár. I—II. Összeállította: Mályusz Elemér. IJI-VII. Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerkesztette: Borsa Iván. Budapest 1951-2001.