Századok – 2002
Közlemények - Neumann Tibor: a Vízköz kisnemesi társadalma a középkorban II/417
420 NEUMANN TIBOR úgy tűnik, hogy — Pozsony megye szervezetén belül — a Csallóközhöz, és nem Nagy-Pozsony megyéhez (comitatus maioris Posonii) tartozott.9 A terület Pályázóköz elnevezése a 15. század közepére kophatott ki a használatból az új név — Vízköz — hatására. A Pályázóköz ~ Vízköz megfelelést az a megfigyelés teszi bizonyossá, hogy a korábban pályázóközinek nevezett falu, Egyházfa 1488-tól többször maga mellé veszi az „inter aquas" jelzőt.10 Ez egyben pontos latin fordítása a „Vízközi" családnévnek, amelyet a pályázóközi Alsóborsából származó Csorba család viselt az 1460-as és az 1510-es évek között. Az újkorban Vízköz név alatt állítólag már nem csupán az egykori Pályázóközt, hanem az attól északra elterülő tájegységet is értették.1 1 A tájnév eme értelmezését azonban a középkori források nem erősítik meg, így alighanem későbbi jelentésbővüléssel kell számolnunk. Annak ellenére, hogy a Pályázó és a Kis-Duna folyása pontosan kijelölt egy területegységet, a pályázóközi településhálózat számára a két folyó nem mindenhol jelentett természetes határvonalat - vélhetően a folyómeder változásai folytán. Sáp határa átnyúlt a Csallón túlra, a vele szemben elterülő Vöknek viszont a Pályázóközben lehettek kicsiny földjei.1 2 A késő középkorban Nagymagyar tartozékának számító Kökényrév a Kis-Duna másik oldalán is rendelkezett legelőkkel és erdőkkel.1 3 Jóka határának egy része a Csallóközbe esett, ahol még egy Csallóköz nevű dűlőt is találunk.1 4 De felfigyelhetünk ugyanerre a Pályázó mentén is, például Sáp és Szene1 5 vagy Torony és Szene1 6 határvonalának tanulmányozásakor. 9 Ezt bizonyíthatja az a tény is, hogy a Pályázóköz (Vízköz) a 19. századba nyúlóan az ún. Felsőcsallóközi-járáshoz tartozott: Püspöki Nagy Péter: Boldogfa (7. jegyzet) 117.; A Nagy-Pozsony megyei elhelyezkedés Pályázóközzel szembeni hangsúlyozása figyelhető meg pl. 1335: Zichy I. 422-423., ahol az egyik Borsa possessio „in Palyazokuz", a másik Nagy-Pozsony megyében fekszik.; Jóka egyértelműen Csallóköz provincia része: pl. 1358-59: DL 38817. (Farkas lt.), vö. Pozsony megye 1914-es közigazgatási térképével, ahol Jóka északi határvonala képezi a somoijai járás határát, a többi pályázóközi falu viszont már a szenei járásba tartozik. Magyarország Közigazgatási Atlasza 1914. A Magyar Szent Korona országai. Budapest, 2000. (8. térkép.) - Feltételezhetően nem tartják ugyanakkor földrajzilag a Csallóközhöz tartozónak, vö. pl. 1506: „totum et omne ius suum possessionarium... intra metas dicte possessionis Ilka in comitatu Posoniensi existentis versus Challokewz situm" DF 279 998. (Pozs. kápt. hit. Prot. 106-107.) - Pozsony megye két részére 1. Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék. I—II. Budapest, 1880. I. 43. 10 1488: DL 19451. (NRA 182-2.) „in possessione Zenthandraswr [=Egyházfa] vocata... in comitatu Posoniensi inter aquas existenti"; 1506: DF 227 638. (Pozs. kápt. mit. A-9-6.) „de Eghazfalwa alias Sancto Andrea [=Egyházfa] inter aquas"; Ugyanez: 1509: DF 227 644. (Pozs. kápt. mit. A-9-12.) - Nem véletlen, hogy a jelző csak Egyházfa esetében jelenik meg: a falu Szentandrás(falva) elnevezése egybeesett a csallóközi Szentandrással, azaz a 18. századi Szentandráspusztával (iratanyaga a Batthyány-IUésházy levéltárban), míg Egyházassúr neve a gyakran ugyaneme név alatt feltűnő, a nyitrai határ közelében elterülő Nagysúr nevével mutatott azonosságot. 11 Püspöki Nagy Péter a Vízközről szóló 18. századi források alapján a Vízköznek csupán egy részét azonosította a Pályázóközzel. Püspöki Nagy Péter. Boldogfa (7. jegyzet) 119. 12 1338: Mon. Strig. 1П. 320. (A Sáp és Vők közötti vitás határ megjárása.) 13 1482: DL 37370. (Szüllő lt.) „pratorum et silvarum trans predictum Danubium habitarum" 14 1429: DF 227 159. (Pozs. kápt. hit. 28-3-90.) „iuxta dictum fluvium Danubii tam ex parte districtus Challo[kuz], quam a parte alia inter metas predicte possessionis Ilka"; 1504: DF 279 998. (Pozs. kápt. hit. Prot. 48-49.) „totum fenile suum in loco Challokewz existens" stb. 15 DF 226 355. (Pozs. kápt. hit. 9-12-4.) A Sáp és Újfalu közötti per során elvégzett határjárás keltezetlen, Salm Miklós pozsonyi ispán említése alapján ugyanakkor a 16. század közepére datálható, így szerencsés félreértés vezetett az irat DF-be való felvételéhez. 16 1252: CDES II. 284-285.
