Századok – 2002
Közlemények - Neumann Tibor: a Vízköz kisnemesi társadalma a középkorban II/417
A VÍZKÖZ KISNEMESI TÁRSADALMA A KÖZÉPKORBAN 421 A két folyó vize kiválóan alkalmas volt malmok üzemeltetésére. Már a 13. században találkozunk olyan esettel, hogy a király Pályázón működő malmot vesz el egyik várjobbágyától, akit ezért földdel kárpótol.1 7 A folyóparti birtokokat igazán mégsem a malmok, hanem a halászó- és vizafogóhelyek tették értékessé. A pozsonyi káptalan a 14-15. században rendszeresen perben áll a Szentgyörgyiekkel, mivel a grófok gyakran elfoglalják a káptalan — többek között körmösdi — halászóhelyeit, lehalásztatják azokat, vagy onnan éppenséggel „vizákat és más halakat" raboltatnak el.1 8 A Szentgyörgyiek a kisnemesi birtokok közül egyedül Jóka felé próbálnak terjeszkedni, nem titkolva az ott megtalálható halászóhelyek iránti sóvárgásukat.1 9 A vizafogó helyek értékét mi sem szemlélteti jobban, mint a Salamon nembéli vatai nemesek esete: 1430-ban kénytelenek voltak átengedni királyi „requisitio"-ra a birtokukhoz tartozó dunai partszakaszt vizafogó helyeikkel Zsigmond királynak, aki cserébe egy jobbágyfalut, a nyitrai határhoz közel eső Lócot bocsátotta rendelkezésükre.2 0 Ebből adódóan az a tény is értelmet nyer, miszerint a Pályázóköz birtokmegoszlásának 14. század közepi megszilárdulását követően a király (Hegysúr, Pénteksúr, Zone, Födémes), az óbudai apácák (Apácakörmösd, Csandal21 , Feketetelek2 2 és Újhelyjóka), a pozsonyi káptalan (Papkörmösd és Torony) és a Szentgyörgyiek (Botszeg, Királyfalva és Tikod2 3 ) valamennyi 17 1253: CDES II. 297. Malom a „Palasa" folyón.; Talán ide vonható az az értesülés is, miszerint Sápi Botó Sáp föld kétharmadát IV Béla királytól malmaiért cserébe kapta. Az oklevél nem közli, hogy a malmok hol helyezkedtek el. 1264: DL 105 408. (Jeszenák lt.) 18 A számtalan, pozsonyi káptalan magánlevéltárában található példa közül csak a Pályázó mellett elterülő Papkörmösd esetét idézem: 1464: DF 228 378. (Pozs. kápt. mit. R-3-106.); 1467: DF 228 011. (Pozs. kápt. mit. E-ll-283.) 19 Szentgyörgyi Temlin mester 1398-ban a következő panaszt tette az egyik jókai nemes ellen egy vitatott jókai részbirtok kapcsán: „anno in presenti in Danubio suo ad dictas suas portiones possessionarias spectanti quasdam clausuras piscium vulgo zege vocatas penes clausuras suas similiter zege nominatas in eodem Danubio habitas... pro se preparasset et preparari fecisset potentia sua mediante..." DF 227 064. (Pozs. kápt. hit. 28-2-61.); 1429-ben pedig a jókai nemesek panaszkodnak a Szentgyörgyiekre, hogy azok többek között „silvas prataque et feneta ipsorum querulancium Kerek, Hon et Basd vocatas et nominata iuxta dictum fluvium Danubii tam ex parte districtus Challotkewz], quam a parte alia inter metas predicte possessionis Ilka existentes et habita" elfoglalták. DF 227 159. (Pozs. kápt. hit. 28-3-90.); Ugyanebben az évben a Szentgyörgyiek le is mondanak a Tikod birtokukhoz kapcsolni kívánt jókai három szigetről, ahol „loca piscatoria" is vannak. DL 38817. (Farkas lt.) 20 1430: DL 103 037. (Batthyány-Illésházy lt.) Az 1490-es években kihalt Bélvatai és Tankházi családok ősei a tulajdonukban lévő „lacunas sew capturas usonum sew piscaturas vulgo zegye dictas in fluvio Danubii" teljes dunai partszakaszukkal és halászati jogukkal (piscatio) együtt adták Zsigmond királynak. A halászóhely értékére jellemző adat, hogy Lócon 1505-ben legalább tizenkét népes és két puszta jobbágytelket írtak össze: DL 103 068. (Batthyány-Illésházy lt.) 21 A mai Dunaújfalu területére lokalizálható. VÖ. Püspöki Nagy Péter: Boldogfa (7. jegyzet) 114. 22 Feketelek-sziget Apácakórmösd tartozéka volt, Királyfalva, Borsa, Jóka és Födémes között terült el, a Pályázó és a Lófő folyó között (azaz a mai Dunajánosháza környékén). L. pl. 1367: DL 7054., 1423: DL 11746. (Acta eccl. ord. et mon. Poson. 57-23. és 9-10.) 23 Tikod másik neve Lencsetárló, illetve Lencsehely volt: 1422: DF 254 579. (Pálffy cs. szeniorátusi lt.) „Tykod alio nomine Lenchetarlo". Határjárást 1. 1429: DL 12032. (NRA 359-15.) Az oklevelek szerint a birtok Kuze és Jóka földek mellett terült el. Kuze az újkorban Jóka, Lencsehely pedig Nagyfödémes határába olvadt. L. Pozsony vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, én. 75.; A Magyar Korona országainak helységnévtára. Budapest, 1882., Födémes címszó. - Kuze azonos lehet az 1304-ben feltűnő, Jóka és Borsa mellett levő Lokkuze birtokkal: AOkl I. 636. sz. - Tikodra 1. még: 1422: DL 11166. és 1548: DF 287 760. (Pozs. kápt. hit. Prot. 78.) „Lenczehel". Ekkori tulajdonosához, Serédi Gáspárhoz a Szentgyörgyiek kihaltával került.
