Századok – 2002
Közlemények - Dvoráková Daniela: Lengyelek Luxemburgi Zsigmond udvarában II/391
406 DANIELA DVORÁKOVÁ András, kihasználva konstanzi tartózkodását, igyekezett a maga és felesége számára pápai engedélyt szerezni egy hordozható oltár használatára.12 1 Andrást 1418. május 30-án említik utoljára a források, amikor a király (Bázelben) mint turóci megyésispánt utasította, hogy járjon el Lamosfalvi Péter érdekében.12 2 1418. októberében posztját már Balicki Miklós töltötte be, aki turóci ispánként adott nyugtát Bártfa városának.12 3 Ez a Miklós vagy Andrásnak ama bátyja lehetett, akit 1404-ben szem elől tévesztettünk és Lengyelországba ment, vagy pedig András fia. Logikus lenne feltenni, hogy bátyja (vagy nagybátyja) halála után átvette a birtokok gondozását és a turóci megyésispáni hivatalt. Egyes szerzők viszont azt állítják, hogy András egészen 1420-ig élt és Zsigmond hadseregében harcolva esett el a vyehradi csatában.12 4 Teljes bizonyossággal csak 1423. júliusa után beszélhetünk András haláláról, amikor a király az özvegyéhez, Rachnához, valamint fiaihoz, Jánoshoz és Prokophoz címzett mandátumában Szklabinya vár uraiként említi őket.12 5 1424-ben Rachna fivére, iíj. Stibor Szklabinyán keltezett levelében 3600 arany adóssága fejében Rachnának és fiainak (Jánosnak és Prokopnak) adta zálogba az árvái várat. A vár az adósság letörlesztéséig maradhatott a birtokukban.12 6 Rachna és fiai a következő években a forrásokban mint az árvái és szklabinyai váruradalom urai szerepeltek. Zsigmond király 1426-ban a megboldogult Balicki András özvegyéhez és fiaihoz, valamint az árvái várnagyokhoz címzett mandátumában arra kéri őket, hogy védjék meg a zsári (de Zyrin) nemeseket Párnicai János zaklatásaitól.12 7 1428-ban Rachna Bártfa városának a neki járó cenzus ügyében írt.12 8 1429-ben a Szklabinyához tartozó Nagyturány mezőváros lakosai panaszt tettek, mert Balicki Prokop jogtalan adók fizetésére kötelezte őket.129 Az ezt követő években viszont nem említi írott adat Rachnát és fiait. 1430-tól a már említett Balicki Miklósról (vagy azonos nevű fiáról) írnak előbb turóci, majd árvái főispánként,13 0 1433 után pedig kifejezetten Szklabinya és Árva uraként szerepel (gyakran várnagyi címmel).13 1 Majdnem biztos, hogy Rachna ebben az időben már nem volt az élők sorában. Ezt sugallja fivére, ifj. Stibor végrendelete 1431-ből, melyben Rachnát meg sem említi, hanem 121 1415: ZsO V 16. 122 OBA Bytca, Lamo alias Lipovszky. 123 DF 212 759. 124 PSB, a megfelelő címszónál J. Bezko: Stary Turiec. Martin 1996. 166. az 1423-as évet tünteti fel. 125 OKA Martin, Turciansky sv. Martin nr. 15. 126 DL 65 300. 127 DL 24 512. 128 DF 212 874. 129 DF 243 991. 130 Engel: Archontológia I. 216. 131 1433. május 23-án Szklabinya várában turóci megyésispánként, valamint „dominus castri Szklabinya tunc temporis existens" kiadott oklevelében megújította Szentmárton lakosainak I. Károlytól kapott privilégiumait (DL 105 169.). 1433. június 4-én Krakkóban mint turóci megyésispán adott ki oklevelet, melyben igazolta a bártfaiaktól beszedett adót, 1. DF 212 943. (OKA Bardejov). 1434. december 3-án Zsigmond király mint Szklabinya várurának címezi oklevelét, mely szerint nem sértheti meg Nagyturány mezőváros lakóinak kiváltságait, 1. DF 244 004. 1436-ban mint „comes et capitaneus castrorum Sclabyna et Arwa" jelenik meg, amikor is 550 aranyforintért elzálogosítja Epres faluját — ma Turócszentmártonhoz tartozik — a necpáli nemeseknek, 1. DL 63 253., s ugyanerről DL 63 255.
