Századok – 2002
Közlemények - Dvoráková Daniela: Lengyelek Luxemburgi Zsigmond udvarában II/391
LENGYELEK LUXEMBURGI ZSIGMOND UDVARÁBAN 407 birtokainak esetleges örököseként Jachna nevű nővérét és annak gyermekeit jelöli meg. Megeshet, hogy közben Rachna fia, Prokop is meghalt,132 ám az sem kizárt, hogy elhagyta Magyarországot és visszatért Lengyelországba. Ifj. Stibor halála után Balicki Miklós összeütközésbe került annak leányával, Katalinnal, mivel elfoglalta árvái birtokait (Zsaskót és a turdossini vámot). E helységeket Stibor, majd leánya Rachna hozományaként birtokolták.13 3 A nádor Katalin javára döntött és utasította Miklóst, hogy szolgáltassa vissza a birtokokat. Balicki Miklós 1459-ig volt túróci, 1450-ig pedig árvái megyésispán. Gyakran tartózkodott Lengyelországban is, mivel egyes levelei krakkói keltezésűek.13 4 Stibor vajdával állt rokonságban egy másik, Magyarországon élő lengyel nemes, Skrzyni Donin is. Stibor sógornőjéhez Krzemkához (Bydgosi Miklós nejéhez) hasonlóan a Labçdz nemzetségből származott.135 Ezzel a nemzetséggel Stibor távoli rokonságban állt apósa Szubini Sçdziwoj kapcsán is, akinek nővére Skrzyni Krystyn felesége volt.136 Ezért találkozhatunk a későbbiekben Doninnal a Sçdziwoj és Stibor család magyarországi birtokainak örököseként. A Doninról szóló első híradás 1409-ből származik. Feleségével Katalinnal (.Katrein) együtt, aki valószínűleg egy tehetős pozsonyi polgárcsalád sarja volt, ekkor adták el pozsonyi házukat 150 aranyforintért Vencel (Wenczlas) nevű szolgájuk közvetítésével.13 7 Abban az időben Donin már valószínűleg zálogjoggal rendelkezett a hűtlen Ludányiak birtokai felett (közülük Tamás, egri püspök volt az 1403-as királyellenes összeesküvés egyik vezetője). Ludány várat (Castrum, castellum) súlyos harcok árán 1403-ban foglalta vissza tőlük Stibor vajda, így gondoskodott róla, hogy rokonai kezén maradjon.138 Donin tehát az ottani kastéllyal egyetemben elnyerte Ludányt csakúgy, mint Sárfő várkastélyt és további birtokokat — összesen 2000 schok cseh garasért.13 9 Donin fő székhelye Nyitraszerdahelyen volt, ezért használta a Szerdahelyi (de Zerdahel) előnevet. Ennek ellenére gyakran megfordult Ludányban is, amint azt feleségének onnan (czu Ludanicz) Pozsonyba írt keltezetlen levele bizonyítja.14 0 Amikor 1412-ben a Ludányiak kegyelmet kaptak, a király engedélyezte elkobzott javaik visszavásárlását. Nem sikerült elég pénzt összegyűjteniük, ezért 132 A másik fiú — János — csak két ízben jelenik meg a forrásokban: 1423-ban és 1424-ben (DF 268 722., DL 63 500.). 133 DL 13 079. 134 Pl. DF 212 943. - 1437. október 3-án kelt oklevelében „castellanus Radomerie et comes comitatus Turocz et Orawa" szerepel (DF 212 994.). 135 A Labçdz nemzetségről részletesebben J. Bieniak: Ród Labçdziôw. In: Genealógia. Studia nad wspólnotami krewniaczymi i terytorialnymi w Polsce sredniowiecznej na tie porownawczym. Torun 1987. 9-31. 136 Gzella i.m. 70. 137 SNA Pozsonyi kap. OL (HM), C.14, F 15P nr. 17. - Az oklevélben az szerepel, hogy a házat Katalin örökölte. Katalin német származásáról tanúskodik egy keltezetlen oklevél, melyet nővérének írt Pozsonyba németül. Katalin leánytestvére egy pozsonyi polgár, Kothely János felesége volt, 1. DL 48 176., ZsO III. 1484. 138 Wenzel 132. 139 A zálogosításról egy 1421-es oklevél ír: Haus-, Hof- und Staatsarchiv Wien, (a továbbiakban: HHSTA) Erdődy D 10281. 140 DL 48 176.
