Századok – 2002
Közlemények - Solymosi László: Az esztergomi székeskáptalan középkor végi jegyzőkönyve II/365
AZ ESZTERGOMI SZÉKESKÁPTALAN JEGYZŐKÖNYVE 373 talan parancsából {de mandato) végezték. A határozatok szövegét néha oklevélformában fogalmazták meg. Az esztergomi székesegyház kápolna- és oltárigazgatóságainak egy része nem az érsek, hanem a káptalan joghatósága alá tartozott. Ezekben az intézményekben kegyúri joga révén a káptalant illette meg az igazgató kinevezése, beiktatása, a kápolnához vagy oltárhoz tartozó vagyon (ház, szőlő stb.) átadása. Ennek megfelelően számos döntés ebben a témában született. így jutott Pécsi Miklós kanonok és oltárigazgató halálát követően a Szent Margit oltárigazgatóság 1523-ban átmenetileg Siklósi Péter kanonok, majd egy év múlva Brodarics István pécsi nagyprépost, esztergomi kanonok és királyi titkár kezére.3 4 Ugyancsak 1524-ben Oláh Miklós komáromi főesperest és esztergomi kanonokot, a leendő esztergomi érseket (1553-1568) nevezte ki a káptalan a Szent Péter oltár igazgatójává, miután Kaplonyi László kanonok lemondott a javadalomról, mert a Szent Györgyről elnevezett társaskáptalan prépostja és ezzel együtt esztergomi főesperes lett. Oláh Miklós nem kis jövedelemhez jutott: Szécsi Dénes érsek (1440-1465) döntése nyomán az oltárigazgató évente száz forintot kapott a pozsonyi polgároktól.3 5 A kápolna- és oltárigazgatóságok között többször szó esett a már említett Nagyboldogasszony-kápolnáról. A vele kapcsolatos döntésekből egyebek mellett kiderül, hogy a Kanizsai János érsek alapította kápolna vita tárgya lett, és a per a római kúriában folyt.3 6 A káptalan 1508-ban soraiból megnevezte perbeli képviselőit, és 1517-ben az időközben elhunytak helyébe újakat választott. Bár a jegyzőkönyv további információval nem szolgál, több forrás megvilágítja a vita lényegét. Eszerint a káptalan a kápolna jövedelméért hosszasan pereskedett Bakóc Tamás érsekkel és Sienai Fülöppel. Az érsek a honti tizedeket szerette volna megszerezni, mert úgy ítélte meg, hogy a honti tizedek nem a kápolnához és általa a káptalanhoz, hanem az érsekséghez tartoznak.3 7 Ezzel szemben Sienai Fülöp (Philippus de Senis) és a káptalan perében a kápolna teljes jövedelme volt a tét. A vitát az váltotta ki, hogy X. Leó pápa 1513-ban Sienai Fülöpöt, a pápai kamara klerikusát kinevezte az égbe felvett Szűz Mária kápolna igazgatójának, aki ezen a jogcímen igényt tartott a kápolna jövedelmére. A javadalom értéke igen nagy volt. Jövedelmét a pápai kinevező okmány évi kétezer dukátra becsülte.38 Ezért Rosetus Lázár (1510) és Vajai Ferenc (1518). Az utóbbi két tétellel szerepel. A zárójelben megadott évszám a bejegyzés keletkezésének évét jelenti. 34 Brodarics nem sokkal később, még 1524 őszén, elnyerte az éneklőkanonokságot is. A pápai követ szerint az új méltósággal Brodarics évente 800 arany jövedelemhez jutott. Békefi: A káptalani iskolák története (32. jegyzet), 103. 35 Kollányi: Visitatio (1. jegyzet), 106. Az 1524. évi jövedelmet megbízottja (Gereci Gáspár kanonok, honti főesperes) nyugtája szerint még Kaplonyi László kapta meg, az 1525. évit pedig sajátkezű elismervénye szerint az oltár házában lakó Oláh Miklós vette fel a pozsonyi polgároktól. DF 243570 és DF 243593 (Arch. civ. Posonii no 5527, 5550). 36 П. Gyula pápa 1507. december 28-án figyelmeztette Bakóc érseket, hogy ne molesztálja a kanonokokat a Nagyboldogasszony-kápolna egyesítése miatt. Theiner II. 576. Vö. DF 278954, 278955 (Prímási Levéltár, Arch. eccl. vetus no 65/2-3). 37 A kápolna a 14. század végén birtokaiért cserében kapta meg az esztergomi érsekséghez tartozó nagyhonti tizedeket. ZsO I. 4457, 5543, 5649, 5831. sz. 38 Annatae e regno Hungáriáé provenientes in Archivo Secreto Vaticano. A magyarországi egyházmegyék javadalmainak annátái. 1421-1536. Edidit Josephus Körmendy. Editionem redigerunt et indices composuerunt Kinga Körmendy et Béla Holl. Budapestini 1990. 220. sz.
