Századok – 2002
Közlemények - Solymosi László: Az esztergomi székeskáptalan középkor végi jegyzőkönyve II/365
366 SOLYMOSI LÁSZLÓ és másutt is akadnak kisebb hiányok. A bolognai kötet összességében 24 esztendőről — közel negyedszázadról — ad sajátos tájékoztatást. A bolognai kódex nem számadáskönyv, hanem olyan jegyzőkönyv, amely az adott időszakból a káptalan ülésein született döntések meghatározott körét tartalmazza.6 Ezek a döntések gazdasági jellegűek voltak, és alapvetően a jövedelemkezeléssel és a jövedelem felosztásával foglalkoztak. Az esztergomi jegyzőkönyv gerincét a gazdasági tisztségviselők választásával, illetve meghatározott jövedelmek szétosztásával kapcsolatos döntések évről évre ismétlődő sorozata képezi. Tisztségviselők Az 1397. évi egyházlátogatás alkalmával bemutatott statútumok szerint büntetés terhe mellett a káptalan tagjai minden pénteken közvetlenül a közös mise után (post conventualem missam) kötelesek voltak összejönni a felmerült ügyek megtárgyalására.7 Ennek ellenére bizonyos döntések nem a pénteki ülésen születtek. Nemcsak azért, mert szükség esetén a kanonokok más napon is ülésezhettek, hanem elsősorban azért, mert valamikor a káptalan úgy határozott, hogy a fontos gazdasági döntéseket az év meghatározott napján tartott összejövetelén hozza meg. Ez az időpont az 1397. évi egyházlátogatás idején Szent Lőrinc vértanú vigiliája (augusztus 9.) volt.8 Később azonban megváltoztatták, és az esztergomi jegyzőkönyv szerint ez a jeles nap Szent Vitus és Modesztusz szicíliai vértanúk június 15-én tartott ünnepe lett. Ezen a napon (vagy olykor a hozzá közeli napok egyikén) rendszerint a harang hívó szavára (ad sonum campanae) a nagymise után reggel kilenc órakor a kanonokok összejöttek a káptalani ülések színhelyén, a székesegyház sekrestyéjében (in sacristia, loco nostro videlicet capitulorum), és alapvető döntéseket hoztak. Mindenekelőtt egyhangúlag megválasztották soraikból a káptalan gazdasági tisztségviselőit (officiales). Első helyen a káptalan divisorát, a jövedelmek felosztásáért felelős tisztségviselőt. Őt követte a földesúri jövedelmek kezelőinek (officiales, factores), a tizedszedőknek (decimatores, collectors), valamint 1509 és 1519 között a káptalan képviselőjének (procurator) a megválasztása. Valamennyien esküt tettek, hogy feladatukat az előírásoknak megfelelően ellátják. A választás egy évre (per circulum anni) szólt. Ha a tisztségviselő betegség miatt vagy más okból nem teljesíthette feladatát, hivatali éve hátralevő részében az időközben megválasztott személy látta el tisztségét. A hiányzó, valószínűleg Rómában tartózkodó Pécsi Miklós helyett 1507 őszén Pápai András lett a divisor, a beteg Kaplonyi László tizedszedőt pedig 1519 augusztusában Esztergomi Pál váltotta fel.9 A tisztséget ugyanaz a személy egymást követő években is elnyerhette. A feladat nagysága szerint egy-egy tisztségre egy vagy két személyt válasz-6 A kódex 1522-ben a többféle jelentésben használt registrum — regestrum szóval minősítette önmagát: in hoc et novo regestro. Ezzel a megfogalmazással egyben utalt arra is, hogy nem egyetlen hasonló jegyzőkönyv készült Esztergomban. 7 Kollányi: Visitatio (1. jegyzet), 264. 8 Kollányi: Visitatio (1. jegyzet), 261, 262. 9 Pécsi Miklós római tartózkodását említi Kollányi Ferencz: Esztergomi kanonokok. 1100-1900. Esztergom, 1900. 119. Pécsi divisor rá választása 1507-ben természetesen ellentmond annak, hogy 1498 és 1519 között folyamatosan Rómában időzött volna a káptalan képviseletében.
