Századok – 2002
Közlemények - Solymosi László: Az esztergomi székeskáptalan középkor végi jegyzőkönyve II/365
S oly то si László AZ ESZTERGOMI SZÉKESKÁPTALAN KÖZÉPKOR VÉGI JEGYZŐKÖNYVE Az esztergomi székeskáptalan magyarországi viszonylatban gazdag középkori forrásanyaggal rendelkezik. Levéltára számos középkori oklevelet őriz. A döntően jogi vonatkozású okleveleken kívül az országban egyedülálló módon fennmaradt a Szent Adalbert székesegyházban 1397-ben végzett egyházlátogatás részletes jegyzőkönyve és hozzá csatoltan a káptalan működéséről tájékoztató statútumok szövege.1 Végül több esztergomi kódex és nyomtatvány mellett a középkor utolsó három évtizedéből a káptalani ülések jegyzőkönyve is elkerülte a pusztulást. A latin nyelvű kódexet Luigi Ferdinando Marsili (vagy Marsigli) bolognai tudós, diplomata és katona (1658-1730) mentette meg. A kiváló hadimérnök 1686-ban jelen volt Buda ostrománál. Feljegyzése szerint a vár visszafoglalása után a budai könyvtárban bukkant a kódexre, melyet magával vitt és utóbb hatalmas kéziratgyűjteménye részeként szülővárosa híres egyetemére hagyott.2 A Bolognai Egyetemi Könyvtár magyar vonatkozású kódexére 1868-ban Szilády Áron hívta fel a figyelmet. Rövid leírásában megállapította, hogy az esztergomi káptalan kódexéről van szó.3 Közel ötven év múlva Veress Endre részletes ismertetést adott a kéziratról.4 Ennek nyomán Lukcsics Pál az 1920-as évek közepén hosszabb időt fordított a kódex helyszíni vizsgálatára, és külön tanulmányban foglalta össze kutatási eredményeit.5 írásában a kéziratból ízelítőül két szemelvényt, a kisbarsi tizedkerület 1510. évi felosztását és a hátralékokról 1520-ban készült összeállítást is közzé tette. Megállapította, hogy a kézirat az esztergomi székeskáptalan üléseinek jegyzőkönyve, amely az 1500-1502. és az 1507-1527. évek anyagát tartalmazza. A kódexből valamilyen oknál fogva az 1503 és 1506 közti évek adatai teljesen hiányoznak. Emellett az utolsó év anyaga befejezetlen, 1 Kollányi Ferencz: Visitatio capituli e. m. Strigoniensis anno 1397. Történelmi Tár Budapest, 1901. 71-106, 239-272. Ezen belül a statútumok szövege: 257-272. Vö. Solymosi László: Az egri káptalan dékánválasztási statútumai a XV századból. Levéltári Közlemények 63 (1992), 137-138. 2 Biblioteca Universitaria di Bologna, Cod. Lat. 634. Címlapján latin és olasz nyelven a következő pontatlan tartalmi minősítés olvasható: Divisio agrorum spectantium ad varias Hungáriáé ecclesias ab anno 1500 ad 1527, illetve Manoscritto trovato della Biblioteca di Buda in lingua latina della divisione di varii terreni in Ungheria. A kódex mikrofilmjét (OSzK MF 1/4128) kérésemre Karsai Orsolya szerezte meg. Közreműködését ezúton is köszönöm. 3 A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 2 (1868) 136-137, 138. 4 Veress Endre: A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai. Magyar Könyvszemle 14 (1906) 224-225. 5 Lukcsics Pál: Az esztergomi főkáptalan a mohácsi vész idején. (1500-1527.) Esztergom Évlapjai (Annales Strigonienses) 3 (1927/2) 69-97. Ezen belül a szövegkiadás: 75-77 (65r-67r), 79-81 (21v-22r). A tanulmány több azonosítási és értelmezési tévedést, a szövegközlés pedig olvasati hibákat tartalmaz. A szerző az 1920-as évek közepén két nyáron át kutatott Bolognában. Lukcsics Pál: A Bolognai Állami Levéltár. Levéltári Közlemények 5 (1927) 210.
