Századok – 2002

Közlemények - Szabados György: Imre király házassága; aranybullája II/341

Szabados György IMRE KIRÁLY HÁZASSÁGA, ARANYBULLÁJA Imre király élete és kora nem tartozik történettudományunk gyakorta kutatott területei közé, pedig a jelenkori magyarság életének, művelődésének több olyan emléke is van, amelynek legkorábbi előfordulása az ő korából ismeretes. Hozzá fűződik az első magyar házassági szerződés, Imre aranybulláján bukkant fel jelenlegi államcímerünk jobb pajzsmezejének sávozata, de ő volt az is, akinek személye és udvartartása a 12-13. század egyik legnagyobb trubadúrköltőjét, Peire Vidait versre ihlette. Az említett három .jellemző" mindegyike aragón házasságával függ össze. Imre és Konstancia esküvőjének pontos datálása egyszersmind forrástani alapkérdéseket is (újra)tisztáz. Az uralkodó házasságkötésének idejét legkorábban Schier Xystus Pál kísérelte meg kijelölni. Az Ágoston-rendi szerzetes halála (1772) után megjelent könyve, amely elsőként foglalkozott önállóan Árpád-házi királynéinkkal, 1199 mellett foglalt állást.1 Vélekedését Joannes Dubravius cseh történetíró azon közlésére alapozza, miszerint Henrik prágai püspök, cseh herceg részt vett Imre király menyegzőjén.2 Az 1553-ban elhunyt olmützi püspök3

ezen értékes tudósítása sajnos kikerült a magyar történetírás véráramából. Igaz ugyanakkor az is, hogy a szerző nem jelöli meg Henrik (Bretislav) végidejét; arra egy korábbi elbeszélő forrás, Prágai Cosma Chronica Bohemorumának 13. századi folytatása utal. Ezt vette észre Katona István, aki a két cseh híradást együtt tekintve bírálta Schiert. Nem volt könnyű dolga, ugyanis a továbbírók 1196-ot és 1198-at is megjelölték a herceg halálozási évéül!4 Habár Kritikai története Imre és Konstancia egybekelését 1198 alatt tárgyalja, érdemes idéznünk okfejtését, mert abból - tekintve a cseh herceg jelenlétét - korábbi időpont bontakozik ki. „Hogy ezeket honnan veszi Dubravius, sehol sem lelem, de ha igazak, Imre házasságát biztosan nem lehet kitolni 1199-re, amint azt Schier akarja. A Bretislávnak mondott Henrik ugyanis addig nem élt. Halálát Prágai Cosma folytatója így írta be: 1196. június 15-én elhunyt Henrik püspök, aki Csehország hercege volt. Kevéssel alább: 1198. Bretislav herceg és püspök elköltözött e világból. Észrevette a kiadó, hogy a kézi-1 Schier, Xystus: Reginae Hungáriáé primae stirpis. Viennae, 1776. 171-172. 2 „Instruebat tunc Emericus Hungarorum rex, Bele filius ingenitq(ue) apparatu nuptias, cum Constantia Arragonie regis filia Strigonii adornabat. Ad quas Henricum quoque Boiemiae principe(m) invitaverat. Quod quia percommode cecidit, ita videlicet ut Henricus cupiebat, iam pridem appetens audiusq(ue) foederis cum rege Pannoniae ineundi, tarn tempestiva occasione ad id consciendum sibi oblata, non mediocriter letabatur: venitq(ue) Strigonium ad diem nuptiis dictum." Dubravii OI.omuzen.sis episcopi História Bohemica. Hanoviae, 1602. (Liber quartodecimus) 115. (Dubravius 1602.) 3 A szerző életéről 1. ugyanezen kiadás előszava, 10. számozatlan lap, verso. 4 Canonicorum Pragensium Continuationes Cosmae. IX. Monumenta Germaniae Historica. Scriptorum. Tomus IX. Edidit Georgius Heinricus Pertz. Hannoverae, 1851. 169. (Pertz, MGH. SS.)