Századok – 2002

Tanulmányok - Csukovits Enikő: Bűn és bűnhődés. Vezeklő zarándoklatok a középkori Magyarországon II/303

318 CSUKOVITS ENIKŐ talmú kötetbe jegyezte be az előtte történt illetve bevallott ügyeket. Ilyen volt az 1402-ben nyitott Protocollum Actionale, amely mellett azonban a könnyebb átte­kinthetőség kedvéért a városi kancellária a végrendeletek számára 1427-ben külön kötetet nyitott, a Protocollum Testamentorumot. Az adósleveleket, szerződéseket, peres ügyekben, bűnügyekben készült feljegyzéseket ugyanakkor továbbra is a Protocollum Actionaléba írták, amelyet 1512-ig vezettek. Az adatok megoszlása jelentősen eltér az eddig áttekintett Selmecbányától és Besztercebányától. Po­zsony 15. századi népessége jelentősen meghaladta mind a két bányavárosét. Amíg azonban ezekben a városokban viszonylag nagy számban fordultak elő vezeklő zarándoklatok, Pozsonyban eddig csupán két ilyen adat bukkant fel. Pedig a po­zsonyi polgárok vallásos életében jelentős szerepet játszottak a zarándokutak: a Protocollum Testamentorum lapjaira bemásolt 844 végrendelet közül kétszázban, vagyis majdnem minden negyedikben rendelkeztek külföldi zarándokúiról. Ugyan­akkor a Protocollum Actionaléba került bűnügyek között mindössze a fent emlí­tett két olyan eset szerepel, ahol a gyilkosság következménye egy-egy peregrináció lett. Mindkét ügyben 1413-ban hozott döntést a város hatósága. Az első pozsonyi bűnösre súlyosbított halálbüntetés — kerékbetörés — várt volna, mivel áldozatát éjfélkor, saját szobájában szúrta le, a városi bíróság azonban többek kérésére ke­gyelmet adott. A gyilkos Gengleinnek mindenekelőtt egy éven belül Rómába és Aachenbe kellett zarándokolnia. A peregrináción felül ki kellett fizetnie a sírhely árát, és gondoskodni az áldozat túlvilági boldogulásának elősegítéséhez szükséges imákról: annak a plébániának, ahol az áldozatot eltemették, gyertyát kellett adnia, valamint 30 misét rendelni.6 7 Genglein bizonyára végre is hajtotta a rá kirótt két zarándoklatot, a kegyelemnek ugyanis súlyos feltételei voltak: a bejegyzés szerint amennyiben az előírt feltételeket nem tartotta be, olyan büntetés jutott osztály­részéül, mintha semmiféle megegyezés nem történt volna - vagyis ez esetben elnyerte volna az eredetileg neki járó halálbüntetést, amit aligha akart megkoc­káztatni. Az előírások betartásáról kezesek is gondoskodtak - ha Genglein bár­melyik feltételt megszegte, azt ők tartoztak helyette teljesíteni. Az ügyben január 19-én kelt megállapodás előírásainak teljesítését vélhetőleg már megkezdte a ke­rékbetörés fenyegető rémétől megszabadult Genglein, amikor az év végén, decem­ber 18-án egy gyilkossági ügyben ismét hasonló határozatot hozott a város tanácsa. Nicki von Sumberket Steffel Rudel pozsonyi polgár és nővére állította a város bírósága elé, mivel anyjukat egy késsel megölte. A bíróság ez esetben is kegyelmet adott. A vétkesnek Miklós naptól számítva egy éven belül Rómába kellett zarán­dokolnia - az út elvégzéséről ez esetben is kezesek gondoskodtak.68 Három felső-magyarországi, jórészt német lakosságú városból fennmaradt példák áttekintése után a kutató érthető módon kíváncsi, az eddigiektől mennyi­ben térnek el a szlavóniai, vegyes etnikumú Zágráb vezeklő-adatai. A Száva-menti városban kétféle könyvet vezettek, s mind a bírósági idézéseket és ítéleteket, mind a tulajdonviszonyokban bekövetkező változásokat rögzítő kötetekben olvashatunk zarándokadatokat, a legkorábbi szöveg 1390-ben, a legkésőbbi a 16. század elején 67 PA 71-72. Szövegét kiadta: Király i. m. 274-275., Ziegler i. m. 90. kivonata: Zsigmondkori oklevéltár. (=ZsO) I-П. Összeállította: Mályusz Elemér. Bp. 1951-1956. III-VII. Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerkesztette Borsa Iván. Bp. 1993-2001. IV 75. 68 PA 78., Ziegler i. m. 97., kivonata: ZsO. IV 1419.

Next

/
Thumbnails
Contents