Századok – 2002
Tanulmányok - Csukovits Enikő: Bűn és bűnhődés. Vezeklő zarándoklatok a középkori Magyarországon II/303
BÚN ÉS BŰHŐDÉS A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 317 lett Aachenbe zarándokolni. A gyilkosságot Petrus Kysser követte el, őt ugyanis tettéért a város könyvéből is kitörölték.61 A negyedik bejegyzésnél elsőként a kezesek nagy száma tűnik szembe: a felsorolt 13 személy az ismeretlen áldozat lelki üdvéért római és aacheni útra, valamint az özvegynek és gyermekeinek fizetendő 32 aranyforintnyi vérdíjra vállalt garanciát. A római útra karácsonykor kellett elindulni, a vérdíjat negyedévenként, alkalmanként 8-8 forintjával kellett törleszteni.6 2 Amennyiben valaki eleget tett kötelezettségének, ez az adat is bekerült a városkönyvbe. Bizonyos Jacus Pekke például elvégezte azt a római zarándoklatot, amellyel Maurer Mihály lelkének tartozott, s a római utat hozzá hasonlóan megtette Jacus Hayden is, a megölt Weczschit Yvanus lelkéért. Az utolsó besztercebányai bejegyzésben maga a bíró vállalt kezességet Miklós mészáros két római zarándokútjáért. A megölt Hamman lelkéért két egymást követő évben, mindkét alkalommal húshagyókedden kellett útra kelnie.63 A Magyar Királyság területéről egyértelműen Pozsony középkori könyvtári és levéltári anyaga őrizte meg a legtöbb zarándokadatot. A káptalan egykori könyvtárában — Magyarországon egyedülálló módon — még két szentföldi útleírásnak is nyomára bukkanhatunk. Az első szöveget egy vegyes tartalmú kötet őrzi, amelyben II. Pius és II. Pál pápa, valamint Mátyás király leveleit, a Gesta Romanorumot és az úgynevezett Chronica Posoniensist, valamint számos más szöveget is olvashatunk. A 14-15. században írt kódex 87-96 lapján egy 1443-ban elvégzett szentföldi utazás latin nyelvű leírása található.64 Másik útikalauzunk német nyelvű, ismeretlen pozsonyi szerzője valamikor a 16. század elején készítette. A hét levélből álló papírkéziratban a ferencesek által kialakított rövid „turistaútvonal", a néhány nap alatt meglátogatható legfontosabb kegyhelyek leírását olvashatjuk.6 5 A város középkori zarándok-életéről azonban elsősorban a két városkönyv, az úgynevezett Protocollum Actionale és — főként — a Protocollum Testamentorum egykorú bejegyzései tanúskodnak.6 6 A 15. század elején még Pozsony város jegyzője is a selmecihez és a besztercebányaihoz hasonló vegyes tar-61 Petrus Kysser est deletus de libro civitatis pro mortalitio, quod perpetravit in laboratorem in mercurio" - Fejérpataky 85. 62 Fejérpataky 94. 63 Fejérpataky 95. 64 Ipolyi Arnold: A pozsonyi káptalan XIV századbeli könyvtára. Új Magyar Múzeum 1856. 177. (34. sz.), Knauz Nándor: A pozsonyi káptalannak kéziratai. Magyar Sión 1866-1869. 88. sz., Julius Sopko: Stredoveké latinské kódexy u slovenskych knizniciach. H. n. 1981. I. 86. sz., illetve Csapodi Csaba - Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt. I-II. Bp. 1988-1993. II. 156. 2413. sz. 65 Kiadta Knauz Nándor a Magyar Sión 1868. évfolyamában, 198-211. A szakirodalomban kiadatlanként szerepel: Pukánszky Béla: Geschichte des deutschen Schrifttums in Ungarn. Münster, 1931. 55. Valamint őutána Pásztor i. m. 116., Klaniczay Gábor: A középkori magyarországi szentkultusz-kutatás problémái. Történelmi Szemle 1981/2. 284. 66 Archív mesta Bratislava Protocollum Actionale 2a-l (=DF 286772), Protocollum Testamentorum I. В 4n-l. ( = DF 277056). A PA kiadása a közelmúltban jelent meg, sajnos csupán egyszerű átírásban: a városkönyv bejegyzései még a használatot megkönnyítő sorszámot sem kaptak, a szövegeket átíró Arne Ziegler nem készített mutatót sem. Arne Ziegler: Actionale Protocollum. Das 1 teste Stadtbuch von Bratislava/Preßburg aus den Jahren 1402-1506. Bratislava, 1999. A pozsonyi zarándokadatokat külön tanulmányban kívánom feldolgozni.
