Századok – 2002
Tanulmányok - Zsoldos Attila: A királyné udvara az Árpád-korban II/267
276 ZSOLDOS ATTILA A „királynéi udvar" fogalma mindazonáltal — csakúgy, mint a királyi — sokkal inkább a több-kevesebb rendszerességgel a királyné környezetében tartózkodó emberek körét jelentette az Árpád-korban, semmint valamely konkrét földrajzi helyet. A királynéi udvar ebben az értelemben éppúgy két, egymástól elkülönülő elemből állt, mint a királyi: az egyiket a királynéi udvar bárói alkották, a másikat pedig azok a különféle szolgálattevők, akiknek a királynéi udvar mindennapi teendőinek ellátásában jutott szerep. E két elem közül az elemzésünk kiindulópontjául választott 1298. évi törvény csak az előbbivel foglalkozik: elrendelvén egyfelől, hogy a királynéi udvar tisztségeit be kell tölteni — mégpedig nem idegenekkel, hanem magyar nemesekkel —, másfelől pedig előírván azt, hogy a királyné bizonyos, a király által kiválasztott bárókat köteles tartani.8 9 A királynéi udvar bárói tisztségeinek hiánytalan felsorolását IV László feleségének, Izabellának egy 1290. évi oklevele tartalmazza, név szerint megemlítvén a királyné az idő szerint hivatalban lévő udvarispánját,9 0 asztalnok-, lovász-, pohárnok* és tárnokmesterét.9 1 Ugyanezeket a méltóságokat megtaláljuk Erzsébet királyné udvarában mind ifjabb királynéságának, mind pedig özvegy királynéságának az éveiben, s nem hiányoznak III. András anyjának, a királynékhoz számos tekintetben hasonlóan kezelt Thomasinának a környezetéből sem.92 Az egyes méltóságviselők sajátképpeni tevékenységéről erősen korlátozottak ismereteink. Az mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy az udvarispán elsődleges feladata a királyné joghatósága alá tartozók feletti ítélkezés lehetett. S valóban, tudomásunk van arról, hogy a királynéi harcosok jobbágyai a királynéi udvarispán előtt pereskednek,93 1273 körül pedig azért helyeztek át egy pert a királynéi udvarispán (iudicis curie domine) elé, mert az alperes a királynéi népek közül való 0de populis domine regine) volt.94 A királynéi kegyuraság alá tartozó9 5 sági mo-89 1298: 24. c.: Statuimus etiam, quod domina regina Hungáriáé dignitatis culmine gaudere possit, curia sua dignitatibus et honore in personis Hungarorum nobilium, non vero aliegenarum solempnius, sicut debet, ordinetur, et ut curia eiusdem dominae reginae decentius gubernetur, quosdam electos a domino rege barones ipsa domina regina habere teneatur - Supplementum I. 120. 90 A szövegben „iudex curie nostre", azaz 'udvarbíró' szerepel, a tisztségre vonatkozó legkorábbi adatok azonban „curialis comes"-t, azaz 'udvarispán'-t említenek, ezért használjuk itt, és a továbbiakban is a tisztségnév ez utóbbi változatát. A tisztségnév változásaira az alábbiakban még visszatérünk. 91 1290: DF 200 716. - Az oklevelet Borsa Iván III. András 1295. évi átírása alapján kiadta 1. RA II/4. 147. 92 Erzsébet ifjabb királyné esetében asztalnok- (1259: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I-II. Ed. Richard Marsina. Bratislavae 1971-1987. — a továbbiakban: CDES — II. 438.), lovász(1265: RA 1840. sz.; 1266: RA 1857. sz.) és tárnokmesterre (1262: RA 1792. sz.; 1263: RA 1379., 1809. sz-ok), özvegy királynésága éveiből udvarispánra (1273: Sztáray I. 12.; 1279-1280 k.: DL 38 668.; 1286: CDCr VI. 574.), asztalnok- (1280: RA 3054. sz.; 1286: CDCr VI. 574.), lovász- (1272: RA 2324. sz.), pohárnok- (1286: CDCr VI. 574.) és tárnokmesterre (1279: Regesta diplomatica nec non epistolaria Slovaciae I—II. Ad edendum praeparavit Vincent Sedlák. Bratislavae 1980-1987. I. 489., CD V/2. 584. — tévesen „magister ianitorum", vö. DL 60 146. —, 582., 585.; 1280: DL 14 018., DL 63 665. és HO VI. 262.; 1286: CDCr VI. 574.) vannak adataink; Thomasina udvarából udvarispánt (1296: CDCr VII. 237.), asztalnok- (1295: ÁÚO X. 183.), pohárnok- (1295: CDCr VII. 215.) és tárnokmestert (1293: RA 3935. sz.; 1294: RA 3986. sz.) ismerünk. 93 1274: DL 875. - Az oklevelet Fejér is kiadta (CD V/2. 216.), ám számos hibával. 94 1273 k.: Zichy I. 33. 95 1275: CD V/2. 244.; 1274-1290 k.: CD IX/4. 105., vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. III. 238-240.
